|
Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
MM
már aggként akként aggódom némán
a média mint katyvaszt és szurkot
szurkolva víg erőknek énrám csak énrám
öntögeti vagy öblögeti amit hurcol |
|
V
Mért' nem sugárzik értelem
szép kék szemedből?
Agysejtjeid elsorvadtak
látom tekintetedből! |
|
V
Az élet iskolája sem tökéletes,
hiába jártam ki, nem tanultam semmit sem,
problémákat nem tudok megoldani, |
|
V
Álmodtam rólad virágos réten voltál,
hajad aranylott, mint a tavaszi napsugár.
Júliának hívtak, szemed kék és bájos,
mosolyod meg kedves és olyannyira lányos. |
|
V
Távoli vonatról álmodok,
Járnék ismeretlen utakon.
Nézném az eget, a felleget
Nem lennék mással csak te veled. |
|
V
Szeretem
mezőnek minden virágát,
szellőtől hullámzó
tarka dunyháját.
|
|
V
A szobámban pakolok,
Így most szanaszét vannak a cuccok,
Miután hazaértem,
Mindent onnan folytatok |
|
V
Jönnek a gondolatok és körbenéznek.
Rövid ideig elidőznek
a puha neuronok fogságában,
majd nyújtózva nagyot, |
|
V
Ó, az asszonyok hegedűk,
A megtört, reszkető fény tenyerében.
Éltetem Őket, megéneklem,
S a végső útra, |
|
M
Nincs menekvés, dolgozni kell, ez az élet rendje,
ó de hányan vannak, az embernek ellene! |
|
M
Még nem jött el a perc…
Amikor tovasurran az Élet;
Csendesülnek a zengő alkonyi fények, |
|
M
Nézd, az avartól a talaj már sárga
s lehullt levelet szél fújja szerteszét, |
|
V
Széldeszka az ember, gyalulatlan
bárdolatlan egyszerű lap
Ott kallódik kötésben - pallérozatlan,
mindig valamelyik oldalt
|
|
V
azon két szempárból,
mely kérdőre tágul,
ez olvasható ki:
»mellém lépnél társul?« |
|
V
Jő az est,takaróját rázza,
nyugalmat hozva így a nyüzsgő tájra.
Megáll az élet,nincs több rohanás
száll a földre az éji varázs. |
|
V
Szeretnélek szeretni.
Önmagamnak megnyerni.
Lelkemben dédelgetni.
Bizalmad érdemelni.
|
|
V
Szeretsz, imádsz, kívánsz,
Nem a Te hibád, hogy
Nem lehetsz még velem,
De még bármi is lehet! |
|
MM
Huszárok és népfelkelők.
Nagy itt már a sokadalom.
Egyre nagyobb a zűrzavar.
Tapsolnak a bohócoknak. |
|
MM
Sík tereken,
Hegyláncok gerincén
Megrepedt csigolya vagyok,
Lebegő sziget egy tenger felszínén. |
|
MM
Anyám!
Mesélj nekem,
mondd el, milyen volt az apám,
akit fényképről ismerek csupán. |
|
V
Kacagó emberek körbe-körbe állnak,
egymásra nevetve, vígan hahotáznak.
Vidám gyakorlatok törik meg a csendet,
mért lenne szomorú, ki velünk nevethet. |
|
V
Játszi könnyedséggel bír,
legyűrni gonoszt, akarhat,
akarva,akaratlant kar,
ha felismerés beléd mar.
|
|
V
Megérkezett vénasszonyok szép nyara,
hiszen ez még szeptembernek hónapja,
áldott fényű napsugár még ránk nevet,
természet még lágy ölével kecsegtet. |
|
V
Egy kitartó kis zöld levél,
egy merész, bátor fagy;
egy randevú, egy-két csók még,
s az ifjúság elhagy. |
|
MM
Sír a levél, hull a fáról
Szép emléke van a nyárról.
Megjött az ősz fázik egyre,
Földre hull ő most zizegve. |
|
|
|
Ma 2026. június 11. csütörtök, Barnabás napja van. Holnap Villő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|