|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 M
Rószaszín alakban, jött közel egy lány,
hangtalan suhanás, és minden tiszta már!
Szép álom, kérlek, hogy most váljál valóra,
és hozd el a szerelmet, e csodás fény sugárba! |
|
 M
Húsvéti nyulak bokorba bújnak,
tapsifülesek, különlegesek.
bokrok alá csoki-tojást tojnak. |
|
 M
Hülye halál, itt csak vacakol, feneget, mintha nem volna más dolga,
Hülye halál, fenegeti ócskavas kaszáját, neki ez a dolga?
Hülye halál, itt csak vacakol, feneget, mintha nem volna más dolga. |
|
 M
Aztán az Isten, szólította,
s mennyei fénnyel körbefonva,
karjában vitte fel az égbe,
s otthonra lelt a lelke végre. |
|
 M
A telihold fénye becsúszik a házban,
Az Éj fuldokolói magasan kiemelkednek a tükrökben,
Mint egy fehér lány a vízben, aki majd ismét mélyre ereszkedik,
Amikor a Hold mutatja magát az ablakoknak redőnyein, azok felfogják és kikötik. |
|
 M
Virágot árúltak
minden sarkon,szeretet
hírnökéül-e szép
napon. |
|
 M
Megragadtam a pillanatot, mily szép,
már láttam a vad hullámok hisztijét.
Lőn apály, ó, majd zátonyra futottam,
de még időben a szirtre jutottam. |
|
 M
Közelséged nesze: sóhaj, Zsu!
Vágyam törékeny, vékony-falú!
Gyere, szeresselek,
Akard, öleljelek. |
|
 M
Itt oly hatalmas a szél,
alkalmazkodik és túlél.
Ám a jege már olvad,
van ki éhes, teste sorvad. |
|
 H
Pár kéne lennünk, Szimonetta,
Volna ez boldogság alapja.
Dédelgethetnélek,
Tán' ölelgetnélek. |
|
 H
Gondolatom szárnyal a nyugalom szigetén,
ismerős a hely, hova sokszor vágyom én.
Gyermekként szedtem, hajamba tavaszi virágot,
árnyas fák alatt, álmodtam örök boldogságot.
|
|
 H
Szeretem a létet, fénye átölel,
napkeltét, mely az égen narancsban úszik,
a tenger kristálytiszta, türkiz tükrét,
és azt a sziklát, mely az öbölbe nyúlik. |
|
 H
Sétálok a parkban lassan járok
Érdekelnek a fák, színes virágok
Pár színes levél, éppen elém hull
Itt van ismét, az a szépséges ősz |
|
 H
Rám borultál
egy holdsütötte csendes éjszakán.
Mosolyod, akár a bársony,
simogatás volt. |
|
 H
Mond, hogy lesz tovább, Karmelina?
Így kedves, te vagy végzet ura.
Vágyok rád, hiányzol…
Megöltél kapásból! |
|
 H
Kidugja fejét a tavasz,
Ibolya nyílik, még kamasz.
Krókusz kél, világra pillant,
Egy dallam lelkemben csillant,
|
|
 H
Harcos léptekkel
Taposom életösvényt.
Vezérfény nincsen. |
|
 H
S mert nagyon akarom
Tudod,a szívedben bent,én most ott vagyok
Mint elnyelt kérdésidre hangos válaszok
Túlcsordult lényem feléd úgy megárad |
|
 H
Tavasz köszöntött be a kicsi házba,
asztal fölött redős kezek fohásztak,
fölötte lubickolt a szelíd napfény,
lyukas nádtetőn ült a békés holdfény. |
|
 H
Eső szaga ködös légnek,
nő behúzodva kapu mélyének
Úgy vettem észre mintha fázna
kabátomat akasztottam válára |
|
 H
Sándor, József, Benedek
idén nem hoz meleget.
Nem zsákoltak eleget
így, most fáztok emberek. |
|
 H
Ha színvak vagy,
fehérnek látod a kéket,
nem látod a különbséget. |
|
 H
Bár megszülettem,de sosem voltam
Mint csíra a mélyben,úgy megbújtam
Vágytam fényjátékod rám találjon
Megrepesztve burok tetszhalálom |
|
 H
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! – |
|
 H
Az élet, valójában csak két érdemleges napból áll,
Egyik nap a születésünk, a másik, mikor jő halál…
Az élet, valójában csak két érdemleges napból áll. |
|
|
|
Ma 2024. november 27. szerda,
Virgil napja van.
Holnap Stefánia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
