|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani. |
|
 H
Egyszer majd megbabonázva nézlek,
Egyszer majd bódult fejeink összeérnek.
Egyszer majd csodás érzés járja át testem,
Egyszer majd ébredezik halódó lelkem. |
|
 H
Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban |
|
 H
Mindent értek, nem beszélek,
süket nem vagyok,
hallgatok,
Gondolataim is szavak, |
|
 H
A remény, csodás tünemény
mint, séta a szakadék szélénél
átnézve a szivárvány szegélyén.
Siklani a tajtékzó hullámokon |
|
 H
- Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság!
Ne légy más, mint az Igazságos Úr.
Több kalászt adj, de azért el ne vedd a
Rózsát.
|
|
 H
Mivé leszünk, ha elmúlik a szerelem,
S úgy élünk egymás mellett, mint két idegen.
Hangunk, szavunk nem hallja már egyikünk sem,
Így illan el az életünk oly sebesen. |
|
 H
Játszik a napfény a tócsa vizében,
tükre nevetve visszaragyog,
repked a lepke a barkapihéken,
majd tovaröppen, nem marad ott. |
|
 H
Keserű mosoly ül kába fejemben,
Bensőm zubog enyhe remegésben.
Magam kis porszemnek érzem,
Ahogy néz le rám e szent perem. |
|
 H
Zsivajgó pálmafán
ülnék legszívesebben,
didergő földi testben
kuporgó égi lélek. |
|
 H
Biz’ ez a kérdés
Nem annyira egyszerű!
Békevonat: huss! |
|
 H
Álmodni valakiröl,
aki eltünt életedböl,
kérdezed mi okbol
most már mindegy. |
|
 H
Aki ballag, az nem siet,
aki lopni megy, nem fizet.
Akit üldöznek, menekül,
ha elkapják, bajba kerül. |
|
 M
Fent van az ágon,
Dalol… fájón.
Nekem mondja.
Mondanivalója… |
|
 M
Igaz, intézetink, az akadémia,
A szinház, ezekre szebb lesz áldoznia.
"Ejh, mit, lirum lárom, de minek is mondja?
Igaz hazafinak másra van a gondja." |
|
 M
Nyílj meg, erdő, nyílj meg,
hadd lássam a szépséged!
Mutasd meg Szellemed,
hadd Kapcsolódjunk össze! |
|
 M
Ismét nagyon vágyok…
Mosolyoddal… karod, ölel.
Tavaszom zenéje…
Vágyaim mégsem apadnak, |
|
 M
Szeretném átlépni
az árnyékomat, hátrafelé
tükör nélkül látni a hátamat, |
|
 H
A pillanat amiben, a jelenben most élsz, amiben nem lanyhulsz…
A jelenedet, elhagyta a pillanatnyi jövőd és rágondolva lanyhulsz…
Mindegy, hogy milyen vagy, milyen a sorsod, |
|
 H
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar. |
|
 H
Gondolj rá
mindig valaki vár itt
Egy vén, öreg alak
ki csoszogva halad |
|
 H
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, |
|
 H
Nem vagy férfi, nem vagyok nő,
vagyunk szexet nem ismerő,
semlegesnek nevezhető
emberforma lények, |
|
 H
Figyeltem arcodat,
szomorú árnyadat
aggódtam miattad
elveszem titkodat |
|
 H
Még meddig hitegetsz Borbála?
Döntésedet úgy vártam mára.
Beleegyezésed,
Mutatja készséged. |
|
|
|
Ma 2025. május 06. kedd,
Ivett, Frida napja van.
Holnap Gizella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
