|
 Vendég: 67
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Vonaglottunk bízón, nagyon,
Hős estén és hideg hajnalon.
Pállott harctér szegény testünk
S jaj, örömre hiába lestünk. |
|
 H
Tisztának lenni, fényes és nagyszerű,
Sár nélkül az úton, sosem volt egyszerű. |
|
 H
Ezernyi mécses ég ma itt,
szívemben mélyen él a hit,
hogy van talán még folytatás,
hogy nem csalás a szép varázs, |
|
 H
Könnyben fuldoklik
A szél és nagyon süvít.
Emlék ül, kövön… |
|
 H
Ezerkilencszázhatvanegyben
Október huszonnyolcadikán,
tánc az alsóvárosi körben
szombat este hét óra után. |
|
 H
Hatalmas kert ez,tele kőtáblákkal,
sokféle külömböző mondókákkal.
Itt nyugszanak fiatalok,vének kik az
élet szinpadán eljátszották szerepüket. |
|
 H
A halál belépő az alvilágba,
isteni színjáték , játszma.
A holtak lelke helyjegyes,
illetékes angyal helyedre vezet. |
|
 M
Fogamzástól elmúlásig tart az életünk,
Eme két határ között lelünk
lehetőségeket: |
|
 M
Egykoron fényesen csillogott erős, kemény vértezete,
hölgyekhez szóló míves szavainak, gyöngy volt ékezete,
hatalmas és jó szív, becsület, tisztesség mi volt erénye,
szavai megnyugvást, békét hozó, lelkének fehér volt fénye. |
|
 M
Te, meg én itt a sírodnál, hiába álmodunk,
Halál közbe szólt, ő lett a mi közös fátyolunk…
Együtt, mi már sehová… soha el nem szárnyalunk… |
|
 M
És csodálod: hogy midőn szeretlek,
Boldogabbá tesz csak a bilincs:
Rendkivüli, tiszta szerelemnek
Semmi nyűge, semmi könye nincs. |
|
 M
Egyszercsak elérkeztem egy
hosszú alagúthoz ahol a fény
olyan káprázatos vólt, |
|
 M
És elhagyám a nyájas kis falucska
Nádasfedelű, fehér házait;
Sugár jegenyék zúgása kisért ki,
Midőn vágyam a nagy világba vitt. |
|
 H
Mi is a félelem?
Minden embernek mást jelent.
Van aki a magasságtól fél,
Van aki a bezártságtól |
|
 M
Gyönyörű látvány,ahol mindenki
itt lesz majd idő múltán.
Így lettünk teremtve az idő kiszabva
minden egyes életre. |
|
 M
Fények nélkül nincsen árnyék,
árnyék nélkül nincsen fény.
Sötétben a fény világít,
ellentétek, együttlétek. |
|
 M
Szó nélkül elment az alávaló,
De emléket hagyott nekem,
Még aznap kihalásztam,
Szőke és vékony göndör hajszálait, a csirkepaprikásból! |
|
 M
Te már nem vágysz reám,
Te már nem nézel rám.
Te már végleg elmentél, Ida...
|
|
 M
Egy szál gyertya ég szívemben
még mindig, olyan régóta lángol, |
|
 M
Villámok haragja sem dul
Szelid késő-őszszel;
Csak vártatva kelt a regg s az
Est oly hamar jő el. |
|
 V
Hullanak és egyre csak hullanak,
óaranyban, narancsban, és bordóban.
Ősz legszebb arcát mutatja nekünk,
orrunk csapkodja fanyar illatcsókkal. |
|
 M
Szerelmes szívedre éhezem,
Az nagyon kellene, úgy vélem!
Így, ép elme lehet?
Tovább így ez mehet? |
|
 M
Ő volt az álomhercegem,
elhagyott, mégis szerettem.
Messze sodorta el a szél,
soha többé vissza nem tért. |
|
 M
Félve szóltam ne,hogy megijedjen :
- MI járatban van itt,kicsi szépségem ?-
" Lekéstem a hajót,mondta ő,holnap
Jön a következő,nem tudom mi legyen a teendő " ?- |
|
 M
Hát mért költném fel más szivében
Mért köllsem fel a bánatot?
Mi nekem fáj, fáj másnak épen
Úgy mint nekem! . . Hát hallgatok. |
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
