|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Látni, hogy az ínség őt lebírta,
Látni, nem lel menhelyet sehol,
Gonosz sorsa parancsára sírva,
Házról-házra nyögve araszol.
|
|
 M
Kivettem zsebemből a bicskát, a kolbászt ketté vágtam
felét három szelet kenyérrel elébe az asztalra tettem,
a bicskám láttára a szemében csak egy kérést láttam:
A bicskámat szó nélkül a kezébe nyomtam, kolbászt tovább harapva ettem. |
|
 M
Erősödő szél,
Vihar, már oly’ közel.
Nyúló dübörgés. |
|
 Gy.
Mosoly -az öröm jele,
Nevetés - jókedvünk tele,
Kacagás - ha gyermek nevet,
a Röhögés - közönséges, |
|
 Gy.
Az északi sarkon
mindent felpakol.
Megtölti puttonyát
felölti palástyát |
|
 Gy.
A férfi elindult a hóba,
De mi lesz holnap,
A jég a szívbe olvad,
De a nő hol van? |
|
 Gy.
Bakancs, a mai fiatalok divatos cipője
hosszú katonaéletünk lábra szabott énje,
a hegymászónak a legfontosabb kelléke:
De egy szegény didergő hajléktalan ember minden szeme fénye. |
|
 Gy.
Állítólag rénszarvasok húzzák a szánját,
De, akkor miért cipeli hátán a zsákját?
Eljön majd hozzánk, holnap virradó reggelre,
A gyermekek-felnőttek nagy-nagy örömére.
|
|
 Gy.
Reggel melleiddel.
Kezedben kávé, és szádon kihívóan érdekes szavak.
Ó, add Istenem, hogy még...
Sokáig forróak maradjanak. |
|
 M
Mi utcabeliek nekikészültünk, hogy készítünk egy hóembert,
Adtunk volna rá egy piros kabátot, szakállt... ,mint ajándékmestert.
Most azonban ebből sem lesz semmi jó,
Hogy jut el hozzánk a földi mogyoró? |
|
 M
Ma, még vízbe is téve, a szegény virág elpusztul,
Pontosan úgy mint lelkem a napon, még megfiatalodva is meghal.
De, ha el is megyek erről a földről még csak egyet, amit én óhajtok:
Azt szeretném ennek a rózsának hosszú napokat ajándékozzak... |
|
 M
sírtak gyerekek,felnőttek,
elakadt hangunk a
mennyböl az angyalon,
bombák robbantak, |
|
 M
A vadonatúj gép nagy dobozából
unokái egy kartonházat csináltak,
de a központi fűtés hiányzott belőle:
Így a nagyapjukkal fenn a padláson, egy meleg pokrócot találtak. |
|
 M
Nem adom fel, mert szeretek,
s az élet nem holnap ér véget.
Ha várni reád csüggedek,
váratlan lesz az érkezésed. |
|
 M
Téged vártak a szegény virágok
Halotti csendben,
Ebben a nagy melegben
Megrázták egy párszor magukat, |
|
 M
Amikor egy éjjel ki akarták rabolni
az életét is már csak neki köszönheti,
ha kutyája nem ébresztette volna fel:
A meleget adó ponyva sátrának, reggel a nyomát csak bottal ütheti. |
|
 M
Gyakoroltuk jóságot
Meg rólad az ábrándot,
Gyere, hozd ajándékot! |
|
 H
Mikor megláttalak,
fáztál, betakartalak,
könnyezett szemed
őszintén sajnáltalak. |
|
 H
Itt a tél, fúj a szél,zörgeti az ágat.
Fütyörész, dudorász szomorúnótákat.
leveletlen ágon éhező madárkák
ismerős aranyos gazdájukat várják. |
|
 M
Szemerkél a hó…
Szél fú, földre hull - fagyos -
Zizegő levél. |
|
 M
A sűrű vastag zöld leveleken keresztül gyönyörű éneket lehet hallani,
S a pillangók csak ülnek, és ringatódzva hallgatják a szőke szelet,
Még a nyári napot örömben töltik a sok virágon...
Pillanatok alatt millió csókban mondják el szerelmüket! |
|
 M
Még az egyetlen megmaradt hű barátom
egy üveg bor, ami mindig itt van velem,
boldogságot a földön, én csak ritkán látom:
Valami nagy vétkemért a kegyetlen élet keserű sorsot adott nekem. |
|
 M
A szél nesze felhők alatt,
tetők felett, fák oldalában,
aztán, mint korhadt padozat,
a síró hó bakancs nyomában, |
|
 M
Az élet néha egy kicsit maszkíroz
a hidak alatt didergő emberek,
a fagy arcokra sebeket gravíroz:
És a rongyos nadrágzsebben, ökölbe szorulnak a megfagyott kezek. |
|
 M
Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok,
Ki tudhatja kiszárad-e a vizem, de jóra, nem nagy kalkulálok…
Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok. |
|
|
|
Ma 2025. május 08. csütörtök,
Mihály napja van.
Holnap Gergely napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
