|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 M
Itt vagyok a temetőben és az avarban térdelek,
Előre nagyon lassan, hittel tele, vizesen megyek…
Itt vagyok a temetőben és az avarban térdelek. |
|
 M
Peregnek a napok
mint ujjaim közül a homok
Nem vágyom - hidd el - semmire, |
|
 M
A vén platán alatt ezer levél,
az őszi éjeken tavaszt remél,
ma ködbe bújik el ruhátlanul,
a szürke félhomály reá lapul.
|
|
 M
Tar ligetben a zörgő avarban lépkedek,
csak egy rézszínű levél lebeg fejem fölött.
Olyan bús a szívem, mint most idekint az ősz,
jár fel és alá a nyár és a zord tél között. |
|
 M
Ezért keresem benned a gránitkőt,
Beléddöföm durva kezeimet erőt keresve
És a mélységet,amelyre sükségem van. |
|
 M
A Nap ismét ránk ragyog
És ránk várnak a csillagok
Az élet,maga egy csoda
Szaladjunk fussunk oda |
|
 M
Ha elfogy majd a hosszú sors-utunk,
a lélek szárnyán, Istenhez jutunk. |
|
 M
Halottak napján a kis gyertyafények, mint őrtüzek hajladoznak.
Körbenézek, mindenfelé ez van, földi-szép csillagnak látszanak.
Halottak napján a kis gyertyafények, mint őrtüzek hajladoznak. |
|
 H
Vad vágyak vándora voltál,
bár kalandot kalandra halmoztál,
mégis magadra maradtál. |
|
 M
Tavasszal burjánzik szerelem a szivekben,
Életnek legszebb része a természetben.
Kihasználva minden percét a hosszú nyárnak
Az ősz búcsút hint a sok vágyódásoknak. |
|
 M
Csendesen érkeztem lépteimmel a sírhoz, a süppedő szőnyegben,
De a testnél én, sokkal előbb itt voltam, az emlékező lélekben.
Drága halottaim velem és bennem élnek, továbbélő… egységben. |
|
 M
Mulandó élet
befejezetlen sorskép,
majd a porba hull. |
|
 M
Gyertyák s mécsesek füstje,
Virágok illata légbe szál.
Sok emlék permed. |
|
 M
Most, hogy napom nyugatra hajlik,
És életem már alkonyul,
Szeretnék lenni, ha lehetnék,
Nyájas, nyugodt, bölcs öregúr. |
|
 M
Akár a csigának,
hátamon a házam,
jókora kampós bot
segíti járásom - útitársam. |
|
 M
Fontos lett az Élet!
Benne a Pillanat!
Minden apró részlet,
mely köt az Egészhez! |
|
 M
Rámnevetnek sor bokorból
Bab, borsó meg krumpli, lencse.
Fonál nyúlik, mint napsugár,
Végén pók csüng: jó szerencse. |
|
 M
Levél nincs már, a hidegült napfénypászták könnyedén átbújnak a gallyak között,
Erdő őszi színein ligetben, járdán csak taposunk a sok halt levél között!
A hűs már olyan vadul támad, hogy burkolózunk meleg pufi dzsekibe,
Jól el lett a nyár zavarva de, ősz sem jár különbül, mehet majd ízibe! |
|
 Gy.
Százszor szebb színben, mint egykor,
Tündöklő fényben, frissen,
Ne csüggedj munkásom, testvér!
Ezen a tájon te lehetsz az isten. |
|
 Gy.
Ötvenhatban kettészakadt az ország,
De országból nem maradtak csak morzsák.
Kilencvenben összesöpörtük a morzsát…
Nem sikerült újjáépíteni hazát. |
|
 Gy.
A járvány nem jár járgányon,
nem csúszik el márványon,
repül, mint a sárkányom.
Tizenkét vagy több feje |
|
 H
Egyszer egy héten,
vársz a jelre,
kligyúllad a gyertya,
ablak szögletébe. |
|
 H
Miattad a kertekben virágok nyílnak,
fájdalmak tavaszi parfümökkel.
Elfelejtettem az arcodat, nem emlékszem a kezeidre;
Istenem, jól esett ajkamnak az ajkad megemésztő tüze! |
|
 Gy.
Mint hűs harmatokon kis palánta,
úgy nőtt fel köztünk a lányka.
Már három éves . . . Észre se vettük.
|
|
 H
Emlékezzünk a névtelenekre!
Anyákra, gyerekekre, öregekre
fiatal és meglett emberekre.
Mindenkire, kik meghaltak |
|
|
|
Ma 2024. november 28. csütörtök,
Stefánia napja van.
Holnap Taksony napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
