|
Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
C
Liliomok vize ez, - a mindenség tava.
Ott lebegünk rajta, Te meg Én.
|
|
C
Ketyeg az óra, én hallgatom,
Gépemen, a billentyût kopogtatom,
Égre szálló gondolatom,
Csak kereplõ gólya, |
|
M
Egyre dühöng az aszály
S a rekkenõ melegben
Kiszáradt minden víz
Az útszéli berekben. |
|
M
Kedves verses társak,
jó napkorongosok, eme
versikémmel elsõsorban
most hozzátok szólok. |
|
M
Az ember egy lehelet
Vagy egy árnyék, vagy a harmat.
Az álom mindig hívja
S mikor adatva van, kettõbe szakad. |
|
M
Ha nem vagy mellettem,
Álom nem jön szememre,
Lelkem nem nyughat,
Gondolataim köréd fonódnak. |
|
M
Szívem a kezedben, láss bele, nézd meg
Nálad a kulcsa nyisd ki és nézd meg,
Ne hagyd hogy zárja lelkemben égjen!
|
|
M
Köszönöm, hogy itt jártál,
köszönöm, hogy itt vártál.
Köszönöm, hogy nevettél,
majdnem engem szerettél. |
|
C
Enni sem talál,
messze még a nyár
sapkáját fejébe húzza |
|
Gy
Jégcsap
ereszen
csillag
szemeden. |
|
M
templom-homlokzat
micsoda szimfónia
az építészet muzsikája
repít magasságba |
|
Gy
Még maradunk: most
záporozik számos buta kérdés; |
|
M
Néha suttogó hang szólal bennem
Érzem, a rontás füstje száll felettem
"Hagyd a füstölõs vágyat, a dohányos dacot
Füst nélkül élvezd az éltetetõ Napot"
|
|
M
Van egy réges-régi szívcsengettyûm,
Még anyám vette egykor.
Kopott színû külsején nem fénylik
már a felcsillanó fénypor. |
|
M
Azt súgtad: sok víz lefolyik még.
Most felelni eszmélt a szó:
ahogy a folyó szelíd vizén
a mély - fényed - oly`átható. |
|
H
Ó medrem! Csak lassan
Simulok partodhoz,
Kavics ne rezzenjen,
Ár ne tágítsa utam.
|
|
H
Minden évben Szent Karácsony éjjelén,
Kisded Jézus születése ünnepén,
Lecsendesedik végre a háborgó világ,
Mert lelkünket a Szeretetnek adjuk át.
|
|
H
Közeleg a szép Karácsony.
A család együtt - alig várom!
Hópihe hull ágról, ágra,
hópaplan száll minden fára. |
|
H
Energiaválság van és közeleg a tél,
A földnek e-fekete kincse aranyat ér.
Dolgozik a bányász és termel a gép,
Igy kerûl a mélybõl felszinre a szén.
|
|
C
Fenn már sötétlik az ég,
S Most várunk kicsit még...
Hegyként tornyosul a vén fenyõ,
Szemünkben karácsonyfává lép elõ.
|
|
C
Verset írni könnyû, nehéz
Nem kell ahhoz nagyon sok ész
|
|
C
Utánad üvölt minden szívverésem,
érted rimánkodik minden fájó nevetésem.
Téged könyörög vissza,
minden gyújtott gyertyám titka. |
|
C
Emlékek..
Az agyamban kis fényképek.
Mind egy-egy darab,
Mely tán örökre ott marad. |
|
Gy
nem találta meg - el szívemet
ne kelljen a vágyakba vesznem
el kellene mennem - de te fognád a kezem |
|
Gy
Isten nagy titkáról lebbent föl a fátyol,
mikor Betlehemben bölcsö lett egy jászol.
|
|
|
|
Ma 2025. július 09. szerda, Lukrécia napja van. Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|