|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 T
Kicsik és nagyok,
fiúk és leányok
bácsik és nénik
vének és bébik.
|
|
 T
Felhõs az ég,
szél hordja szét
a rõt avart.
|
|
 T
Mintha kiesett volna,
elvették volna tõlem,
s harcba szállva érte,
újra önmagam lettem, |
|
 T
Én minden egyes búcsúzáskor
meghalok egy percre.
|
|
 M
Lenyûgöz, rabul ejt,
Elvakít, vagy felemel.
a gondolatom. |
|
 M
Kõpókok szövik vastag hálójukat,
és terítik a földre.
Kõemberekre lesnek, akik hátha beleesnek.
Kõbezárt fájdalmak sikoltanak imát. |
|
 M
Menekülj! Rohanj! Fuss!
És én mégsem mozdulok..
|
|
 M
Szabadon jár, szabadon hál.
Kint a réten minden fûszál
Nyuszi urat lesi egyre
Bárcsak menne fel a hegyre. |
|
 M
Hát mondd el!
Ha magadban tartani
nem tudod.
|
|
 M
Te elmentél az egész házból
Lelkem vadakhoz hasonló,
Hallom a vérem ordítani
Mellem sírásban egy fújtató. |
|
 M
Örömmel tölt a látvány amint araszolok a hidon,
Évente nagyon sokszor jövök- megyek ez úton,
Látom fokozatosan szépûl, zavartalan a forgalom
Hatására engem is elfog, tenniakarás, buzgalom |
|
 M
Amott messze nézd,
Tenyered árnyában,
A kék égen fent,
Csodaszép madarak szálnak. |
|
 C
Igaz még én vagyok,
S nem aláztak meg annyira,
hogy magamból kifordulok. |
|
 Gy
szeretetét soha sem adta kamatra
hanem olyan szépen ahogy természetes lehetett |
|
 Gy
De bennem laksz te kedves párom.
Jó éjszakát holdfénnyel simuló ágyadon. |
|
 M
Hadd öleljelek, te szeretett halál!
Ringass el s dalolj altatót nekem; |
|
 M
Sérült madár volt a lelkem,
Az út porában vergõdtem,
Mindenki elment mellettem. |
|
 T
Hajnalba ért haza a férj,
Egész éjjel kocsmázott, |
|
 M
Bár gyökértelennek szült Anyám
- hegedõ kérges sebekben -
még kutatok melege után.
|
|
 M
Nem találtam ellenvetést,
csak elég okot arra,
hogy ismét Rád gondoljak,
szinte megbénulva, |
|
 M
Nem kell a búcsú, ne ejtsetek könnyet!
Nekem a fény lesz majd az új hazám.
S a körbefonó virágillat megõrzi a testet,
mert holdmosolyból épül égi palotám. |
|
 M
Mint falat kenyér éhezõnek,
mint szomjasnak egy korty ital,
mint virágpor a döngõ méhnek,
hegedûnek szomorú dal, |
|
 M
Hervadt rózsa áll magában
évek óta a szobámban.
Szirma fakó, feje kókadt,
nem érdemel szinte szókat. |
|
 M
ha nem lennék, gondolnál rám
mézszínû holdas éjszakán,
mikor árnyat törnek a csillagok,
kérdõn néznéd õket, hogy hol vagyok?
|
|
.jpg) M
Összegyûjteném a világ földre hulló könnyét.
Csillagkoszorúba fûzném gyémánt cseppjeit.
Égig érõ fénycsóvából gyertyalángot csennék,
S tûzvarázzsal díszíteném az ünnep perceit. |
|
|
|
Ma 2025. július 09. szerda,
Lukrécia napja van.
Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
