|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
S ha lesz sok ezer virágzó falu;
Ez a termékeny síkság újra éled. |
|
 Gy
Megszületik ez ember
oly kicsi,ártatlan,védtelen
tisztasága,őszintesége,
mint a frissen esett hó |
|
 H
Kitépett szívvel járom utamat,
Reményvesztettek a lépteim.
Vonszolom az éjben magamat,
Emésztenek rémes kínjaim.
|
|
 H
Hej!víg májusok,
kacagó szerelmek,vidám cimborák,
mind átölel benneteket a deresedő idő.
|
|
 H
Fa odvában ülök, míg álom leng a földön,
A csillagbolt alatt, mely dómként tündököl fönn,
És figyelem, hogy az ég hullat-e holmi neszt.
|
|
 H
Ha majd újra,
Két karomba hullva,
Füledbe szavakat súgva,
Kéjtől elájulva,
|
|
 H
Eltört
a
szívem,
mécses
pislákol, |
|
 H
Mi is az Emberi lény?
Igavonó állat,mely kemény.
Még mások papolnak,szavalnak
Addig ő gürcölve izzadhat. |
|
 H
Nem sír csak áll dermedten, mint egy szobor,
Kezeit tördeli az öntudatlan messziség;
(Nyitott ablakon az ajtóig, huzat fintorog),
Hogy betévedt e helyre, megbánta rég! |
|
 H
Már itt készülődik szívemben a tavasz,
Mint ahogy a földben is, mocorog a mag.
Duzzadó levél feszíti a rügy falát,
Míg egy reggel kibontja őket a napsugár.
|
|
 H
Mint sárba tiport lábnyom,
úgy hagysz jelet magad után.
Mint messzire dobott kő,
úgy dobsz el mindent, mi fáj.
|
|
 H
Indulataimat tüzes béklyóba zárom,
vándor utam e földön így járom.
Nem kívánok követ dobni haragosaimra, |
|
 M
Itt maradtam hamuk közt árva,
Nincs már a sorsnak védő szárnya.
Könnyem sem hull...egy sem...
...elapadt...kiszáradt érzelem... |
|
 M
Láttam a megzabolázott, zúgó vad Tiszát,
Szilajul vágtatni a végtelen Rónán át,
A Hortobágy csikóit, a kilenclyukú hídját,
A délibábos ég alatt, a kolompoló gulyát.
|
|
 M
Vannak olyan napok, mikor
csak nyűg az életem
és elmennék innen bárhová,
csak ne keljen itt lennem. |
|
 M
Fájdalom szívemben,
fájdalom lelkemben
Elvitte a halál, kit szerettem,
|
|
 H
Gazsinak a felesége,
Finom tyúkhúslevest főz,
A kék fedőt, a fazékon,
Néha fellöki a gőz.
|
|
 H
Isteni festmény éled az emberi szívben, oly lágyan,
pasztell színnel van festve a mennyei táj.
Csendes szépség, rend és béke uralja e képet,
sóvár szemmel néz(i) vágyva az emberi szív.
|
|
 H
Szobám melegét
irigyli az ég,
a reggel álmosan
morogva útrakél.
|
|
 M
Nem kívánhatnék ennél szebb évet,
Isten éltesen Téged!
|
|
 M
Most elmúlásról szól a harang
búsan búg a búcsúzó hang
hirdeti az elkerülhetetlent, a halált
|
|
 M
Velem leszel s tudom, nekem adhatsz mindent
csak nyújtanom kell neked tompa, fakó szívem
Hogy ha lelkem boltján ragyogsz nekem végre,
Nem is kell már többé felnéznem az égre... |
|
 M
Gyerekkoromban Szivárvány kélt szívemben
Míg gondolataim hátráltak egy ketrecben
Én csalfa boldog voltam talán
De már számomra ez szürke talány. |
|
 M
alkonyattűz -
elég a remény.
|
|
 H
Gazsinak egy nagy gondja van,
Nem élvezi a szexet,
Ezért aztán visszafogott,
Ritkán kap hozzá kedvet.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
