|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Elfáradtam, az élet nyűg már nekem
Megpihenni vágyik testem, s lelkem
Életemben nincs olyan ami jó
Nincs olyan ami sajnálni való |
|
 M
Fáradok, érződő izmaim ernyedése,
futok, mentett testem épsége,
szikrázva hátam mögé nézve,
tovább futok, remegve még élve! |
|
 M
Még oly hideg van mindenütt,
Még fagy, és havas a világ,
Mikor a bokor tövében már,
Kidugja fejét egy hóvirág.
|
|
 M
Van nékem egy piros ruhám
Férfiak ajkával szabott.
Oly gyönyörűen ráfeszül testemre
A nők csak figyelik, irigyek |
|
 M
Átlátszó falat emel az eső,
S a köd mögött fázik a temető.
A lét könnyet rabol,
Emberek sírnak valahol, |
|
 M
Szívem falát hiába
kongatjátok immár,
nem rendülök rátok. |
|
 M
Életünket átfonja a remény
Sugarak százát repíti felénk
Mégis reszketek rögtön, ha elér,
Hisz’ enélkül nem lehetnél enyém. |
|
 M
Amikor hazajön a kedves,
szobánkban minden őt dicséri,
örömében a szívem repdes,
két szemem lépteit kíséri.
|
|
 gy
Szeretni tudtalak, a széltől is óvtalak,
mindegy mit tettél,a szívemben hordtalak.
|
|
 Gy
Sárga
kis
tollad
fénylik,
|
|
 M
te vagy az
alapkő
rántva is
sült husi. |
|
 M
Az ifjú pár ujjong, vígan nevet
Magyar ritmusra táncot lejtenek
Az ablakon át a Hold is rájuk ragyog
Lássa mindenki, hogy nagyon boldogok |
|
 M
Elveszitek a koronám,
Megcsorbítjátok homlokom,
Pedig én hordtam mezőn át,
S vad, erdős tüskebokrokon. |
|
 M
Biriz anyó
manó anyó.
Mondd meg nekem,
hol lakik? |
|
 M
A sötét éjjek kóbor lovasa
lettem.
Milliónyi csillag sugara pihen meg
szememben. |
|
 M
Csillagok kiáltsák, szerelem.
Már akkor nem leszek, csak egy csepp...
Könny,kit a halál lekaszált..
|
|
 M
Ülök a nyugányban, nézem a tömeget,
Felforrt agyú nép nyakig a vízben.
A púltnál isszák a sört nyakra-főre,
Izzadnak, az agyuk is felforr tőle. |
|
 M
Élénk sárga virágok,
Szövevényes ábrándok.
Koszorúvá fonva váltok,
Életem díszévé...gyémántok! |
|
 Gy
Munkatársam felesége,
Egészen jól nézett ki,
Gyakran láttuk kiöltözve,
Azt mondtuk rá, jó pipi. |
|
 Gy
Eszmei értéke, ó jaj,
múlik az olvadó hóval.
Ki tudja, szedhetem, vagy nem?
ha erre volna most kedvem. |
|
 M
kiténfereg belőle a remény.
Átölel, magába húz a feledés.
Színeket, mámort is terítve rám,
csacsogva gagyog gyógyítón, hogy vége! |
|
 Gy
Fekszem a kórházi ágyon
s várom, mi lesz a sorsom. |
|
 Gy
Keringeni akarok
lüktetni benned,
hogy ne élhess
és ne élhessek
nélküled. |
|
 Gy
Törékeny csöpp virág, reménység hírnöke,
Szűz tested fürdesd meg friss harmat levében.
|
|
 Gy
Szeretlek, ha szemed izzó fénye
Mindig újabb csodákról mesél. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
