|
Vendég: 9
Tag: KiberFeri
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Habarcsban acélrúd, Rajta ablakok.
Néha ki látok, néha vak vagyok.
Benne fortyogó tûz, lassan hamu. |
|
Gy
Kellünk egymásnak, tán jobban, mint régen,
Kellünk egymásnak, így maradjon kérlek. |
|
Z
Úgy érzed semmi sem jó,
Mikor rajtad van a depresszió.
Ülsz és bámulsz magad elé,
|
|
Z
Pár pillanat múlva elköszönt tõlem,
Sietett a szomszédba is bõszen.
|
|
Z
télbe fúl a lelkem
-inkább hallgatok...
Sûrû-hûs illata az õsznek
keresi bennem a tegnapot,
|
|
Z
Kabátod alá gombolt a tél.
Kezembõl hûs remegésem fut át
kezedbe, és olvad - egyetlenné
a percben - faggyal foltozott ruhánk. |
|
M
Tenyeredben szeretnék pihenni
Tenyeredet oly jól ismerem
Azok a tenyerek kényeztessenek
Hol tízszeresen sóhajtok szerelmem. |
|
M
Szívem most szabaddá vált...
ha szólni akarok valakihez,
tán szólhatok, |
|
M
Mert minden elemek közül a szél az,
Mi kitartó, szívós, örök harcot vív,
A föld alszik, a tûz kihuny, és amaz,
A víz békés vagy vad, mint emberi szív. |
|
M
Messze vagy, s hiányzol
Mondtad mellettem nem fázol
A távolság most a mi vétkünk
Reggel remélem együtt kelünk |
|
M
Kerestem, találtam sejtelmes
mélységeket- minden nõ
körülöttem, megfojt a csend, |
|
M
Pocsolyák kacsintanak félszeg fényeket
egy magányos öreg hársra,
megvénült águjjai oly törékenyek
hogy aláhullnak a szél gondolatára.
|
|
Gy
Kékültjére fagyott könnyek írják a nyomort. |
|
M
Éjszaka!
Te álmot és vágyat hozó napszak!
Elhozod nekünk álmainkat,
Mihelyst lehajtjuk fejünket a párnáinkra. |
|
M
köszöntjük kedves nézõinket
a mai vetélkedõnk témája
KI TUD KULTÚRÁLTABBAN SZENVEDNI? |
|
M
Ó
kis
fenyõ
csoda szép, |
|
M
Serényen de szerényen.
Ez volt ifjúkorom
tarisznyájába tett intelem,
amelyet elhitetett velem |
|
M
Négy éve ugyanezt a rosszat éltem át,
Egy fiú miatt sírtam hosszú éjszakákon át.
Az maradt, aki volt, nem változott semmit,
Lusta lépni, magán kívül nem néz senkit. |
|
M
Ezer ember
Vesz körül.
Szívem ennek
Mégsem örül. |
|
M
Testem a szenvedély
hulláma öleli át.
Szívem tükrét,
szemed tüze szövi át. |
|
Gy
Sötét az este itt az éj,
Napot éjjel soha ne remélj.
Csillag lehet végtelen sok,
Álmodni csak egyrõl fogok |
|
Gy
Csak szólj és én ott vagyok,
õrzöm a mosolyod, |
|
Z
Az egy olyan idõszak volt,
A szerelem mindent tarolt.
Sok szép lány volt körülöttem,
Kiknek sorba örülhettem.
|
|
Z
Mihaszna tárgy, mire jó a jégcsap, semmire,
Elolvad, volt-nincs, eltûnik a semmibe.
|
|
Gy
Kérész életem,
mint egy ingoványba
ragadt palackposta,
|
|
|
|
Ma 2025. július 08. kedd, Ellák napja van. Holnap Lukrécia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|