|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
Gyűlölet fonta körül ezt a világot,
amiböl könnyen kilábalni nem látok.
Minden, ember, ember ellen történik,
kik a megértést keresik, de nem lelik. |
|
 H
Ugorkafára felkapott
Urak! Köszöntlek! Jó napot!
Fejeteken a tökfedő,
Bár észből nem sokat fed ő |
|
 M
Néha….korán kelek és a lelkem felsír a horizonton,
hallja a távoli tenger moraját
és sóhajunk visszhangját. |
|
 M
A tyúkanyó Szegeden, egy tojás költő
a kis János Gyulán, ő egy hurkatöltő,
él még ott Mecseken is egy-két versköltő
de Budán él ma már, a legtöbb pénzt költő. |
|
 M
Az én magányom, nagyon kitartó
Nézi, hogy verselek, hű fegyverhordozó. |
|
 M
Úgy megkérdezném, orrotok
Mért kell mindenbe dugnotok?
Ne más háznál kémkedjetek,
Tiéteknél seperjetek! |
|
 M
Már ma halott lehet,
de még ne temessétek! |
|
 M
Várfalamat egyben tartotta a gravitáció!
De, én azt nem tudom, hogy ez annyira tömegvonzó?
Én is ellipszis pályámon csak megyek körbe-körbe?
Jó öreg Hold meg megtart és vissza is húz a körbe? |
|
 M
Titkok kertje
az emberek lelke.
Gyomok és virágok,
bimbós vágyak, hazug álmok. |
|
 M
Szívükben sebhely,
Tán’ túl sokat akartak…
Megrovást kaptak. |
|
 M
Gyertek...lássuk a rózsát,
Ami pirkadatban dúsabb a száron,
És bíbor színe csillogóbb a napban- |
|
 M
Valahogy most szívemben érzem,
Elmerengek egy semmiségen,
Tán szerelmes vagyok?
És a hold fenn ragyog? |
|
 M
A sóhajtások Ősznek
Húrjain jönnek,
Szívünkbe ütnek
És megsebeznek- |
|
 M
Ne félj! Nem hal meg a madár
Ha szárnyait megtörték.
A pillangó tovább röpűl,
Bár fényporát letörléd. |
|
 H
Minap az jutott eszembe Kedves,
májusban ötvanhat éves leszek. Már harmadik esztendeje annak, nélküled töltöm a napjaimat.
Kesernyés lesz így ez május is. Nem nyújtod át majd virágaidat.
Kék szemeid pajkos csillogása nem aranyozza be a napomat.
|
|
 H
Befújta az utat a hó,
Sebesen vágtat a ló,
Út egyre nehezebb,
Gazda kocsin didereg. |
|
 H
Álmomban néha visszatérek én,
oda, hol boldog volt a lét,
s életre kel a régi, szép regény -
lapjait sorsunk tépte szét! |
|
 M
Hmm… életem olyan, mint egy lakoma a nagy pestis járvány idején…
Hmm… életem olyan, mint felsőfokú boldogság? Nem tapasztaltam én…
Hmm… életben, én csak elbukdácsoltam, talán nem is voltam fenomén… |
|
 M
Halkan, titokban suttog a szél,
a föld reszket, kósza nap alél.
Csak varjak ropják vadul táncuk,
nem bánják, hogy őket csodáljuk. |
|
 H
nem szó szerint kell érteni!
aki nyaklevest kap, pofon vágják,
akinek szája jár, sokat beszél,
akinek feje fő, töpreng megoldáson, |
|
 H
A társas magány, nem víg operett
ebben, egy szereplő, sem nevet.
Akár, az összeláncolt elítéltek
tengetitek életetek. |
|
 Gy.
Ma lepkéket fogunk...Gyöngyöm
És odateszed vándorló felhőként.
Erre a léleknek szüksége van
És őrületre olykor egy két napért.
|
|
 Gy.
Egyetlen jel maradhat tán, hogy éltünk
és igazolja létünket e Földön,
rejtetten bizonyít mindenkor vérünk,
ha általunk ment tovább az ősökön. |
|
 Gy.
Zúzmarás hajnal.
Jéggé fagyott a tájék.
Meztelen faág. |
|
 Gy.
Tudnék szeretni hiven,
És azt kimondani,
Hogy édes volna még a
Légnek is hallani.
|
|
|
|
Ma 2024. november 29. péntek,
Taksony napja van.
Holnap András, Andor napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
