|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Jobb így, hogy vagy,
Mintha nem lennél
C |
|
H
Érted élek, érted halok
Érted mindent én megadok.
Szálvirágot névnapodra,
Szép álmokat éjszakára. |
|
H
Ma még fiatal vagyok,
Nem tudom milyenek az idõs fagyok. |
|
H
Az emberek közül sokan csapdába esnek,
Megkapnak minden jót, de mégsem eleget.
Mindig többet akarnak, és még többet,
Ezzel megváltoztatva saját bensõjüket!
|
|
H
Tovatûnõ pillanatok,
elvesztett érzelmek,
dárdával törnek utat,
nincs kegyelem, |
|
T
Oly
elkeseredetten
próbálom.... |
|
T
Mint a magasfeszültség,
hatott rám a közelséged
|
|
T
Napnak sugara, madarak víg dala,
sárgálló gólyahír, szárnyaló örömhír,
|
|
T
Ami megszûletett pusztulásra van ítélve"
Nekem ez volt az elsõ amit belevertek a fejembe |
|
T
Kitekintek létem ablakán,
elhúztam makacs függönyét,
|
|
T
Nem, nekem nem terem több a légnél,
Lassú a torzulás, fájón széthasít, |
|
H
Menekülök a szörnyû végzetem elõl.
Mint a kettétört bot, olyan a kapocs;
Mely összetartana, ám már képtelen.
Mint a menekülésem. Az is végtelen.
|
|
H
Te, ki ma nem vagy
Ki soha el nem ér...
Csak az álmom lesz az enyém.
|
|
H
Lomha higanyként cammog az éj
s ahogy átfolyik rajtam a múlt
csendben elszivárognak perceink...
|
|
H
Ha szívem megszûnik dobogni,
Nem foglak már téged szeretni.
Ha szemembõl eltûnik a fény,
Elveszik örökre minden remény.
|
|
H
S létbe vetült, anyaghalom.
Szállva tudattalan, hanyatlóan.
Valahol, hol lebeg a karom.
Mint, ki álmodó átkozóan. |
|
H
Mint Csipkerózsika a százéves álmából,
Úgy ébredtem én is lelkem magányából!
Szeretsz! Mint felhõk takarásából a Nap,
Úgy tör elmémbõl elõ e gondolat!
|
|
H
Szerettél ma már tudom.
Lehettél volna társ
kit életre becsülök, kivel
reggelente ébredek,
|
|
H
A Nap mosoly a tengeren
Miben a lélek megterem.
Benne érzem a végtelen,
Mi a szívben érzelem. |
|
H
Kinek szabad elárulni,
Boldogságunk kialkudni.
Kinek szabad megérteni,
Elfogadni halálunkig.
|
|
T
fekete hold éjjelén azóta nem alszom
kavicsbányák sötét morajlását hallom |
|
T
Nincs lélek, mi tested királya legyen,
Óh, a dölyf, s kevély léted alant tapos
|
|
T
Kinek dobjam oda
Szívem darabjait,
Ha már az egész
Nem lehet senkié?
|
|
T
Onnan honnan jöttem nem sok fény ragyogott,
Megfáradt lélek fájdalmat zokogott.
|
|
T
Az én lantom csendes,
Húrjain szelíd azon ének,
Melyet naponta zengek,
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 15. péntek, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|