|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Könnyeznem kellene, de mosolyra görbül szám,
Mikor egy emlék tér be hozzám...
C |
|
I
Reményt virágzik a szívem,
Rajta egy kis ezüstszárnyú pillangó megpihen, |
|

elfújta a szél...
H |
|

Pedig a színes virág az avarban,
a feléd nyúló kéz a zûrzavarban,
H |
|

A versben benne van a legbensõbb lényeg.
Soha nem hazugság, azt meséli, amit érzek!
H |
|
Barlangok mélyén, nem járt utak nyomán,
Türelemmel nõnek évmilliók során.
H |
|

Te voltál, ki arcomat simítva bíztatott: Felejtsd el, és remélj szebb holnapot.
C |
|

De nem lelem békém, sötétben bolyongok,
Kínoz a magány, amit rám hagytatok.
C |
|

Mert minden erõm, 'hiába hozott kegyeit,
Már csak prédaként veti lábaid elé!
C
|
|

Egy vers nem csupán sorok és rímek.
C
|
|
I
A vérzõ szívek birodalmában
Végtelen mélység vár ránk |
|
I
és kedvesen a fülembe súgtad:
Biztos csak álmodtál |
|
I
Veled el szeretnék menni messze
Hol fehér a tenger és Opál kék az ég. |
|

Csillag szûrt fénye az utad kijelölte,
Miközben izzott a sötét éjszaka.
C |
|

Tekinteted forró mint a jég
gyere húzz magadhoz közelebb még
C |
|

Széttúrt hajnal suhan
szétfoszló éjszaka kezemben
C |
|

Nézz a szemembe, és mondom mit látok!
Látok titkokat, mit csak ketten tudunk,
C |
|

A legelején a mennyekbe repítenek, és a legvégén a pokolba löknek.
C |
|

Álomba ringatnálak, mint szellõ a tavaszi fákat,
C |
|
T
Az érintésedre vágyakozom,
Ha kezed megfogom, ez jó nagyon,
|
|
T
A barátság születik,
úgy, ahogy a szerelem.
|
|
T
Ha innen bárhová elmegyek,
Nagyon várom már, hogy újra itthon legyek.
|
|
T
Mikor leszáll a sötét éj,
rám terítve nyomasztó talárját
|
|
T
Hallgatom, hallgatom
A szél szavait. |
|
T
Rideg nap köszönt a világra,
Vérzõ szívek fekete árnya.
|
|
|
|
Ma 2025. július 08. kedd, Ellák napja van. Holnap Lukrécia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|