|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Alant az udvaron, már nem fáj semmi sem,
Egyszerre van csók, ölelés, élet, halál jelen,
C |
|
Hogy mire eléred álmod,
Addigra késõ, s már nem is vágyod.
C |
|
Táncolj a síromon!
Szakítsd le virágom!
C
|
|
Eltûnt!
Ez az élethez oly nélkülözhetetlen dolog,
C |
|
Idén is eljött
A fenyõ halála
C |
|
Rabszolgaként várom, mindhiába,
Láthatnám-e a világot, a fényt.
C |
|
Sóvárgok utánad, ahogy aszály idején,
A föld kívánja esõsnek hûsítõ cseppjét.
C |
|
De ha nem is gyónsz bûnt, mert oly vak vagy,
Vagy, dics-fénye vakítja el szemedet;
C |
|
A gyermek a szülõtõl várja a bíztatást,
De a szülõt vajon ki vigasztalja már?
C |
|
De a kor mit se számít, ha a szíved fiatal,
A lelked s a szépséged aratja a nagy diadalt.
C |
|
Adok neked helyet,
Bennem, majd magam mellett,
C |
|
 T
Hívõk, papok mind esendõk,
Hitünk a mi éltetõnk! |
|
 T
Az öreg óra andalogva körbe-körbe jár;
ugyanazt a nótát fújja évek óta már. |
|
 T
Kinézek az ablakon
Nélküled
Se éjjelem, se nappalom.
|
|
 T
szeretném felfedezni ki az ki szeret |
|
Lágy szellõ táncol, simogatja fáradt arcom,
Kitárom szívem, kezem az ég felé tartom,
H |
|
Tizennégy csókkal áldanám éjfélig
Álmodozás tudom, tizenhárom lenne bóditó.
H |
|
 H
Ne bántson itt senki senkit!
Mert a másik életét sose fogja átélni senki!
|
|
Hogy milyen lesz a túlvilágon?
Ó nem is tudom igazán, csak azt hogy szebb lehet.
H |
|
Érzéki, fekete ajkain
sziszegnek az ördög hangjai,
H |
|
Dimenziók nyíltak, világok tárultak, a
gyönyör kapujában a könnyeim csak hulltak.
C
|
|
napfény ölel:
meleg s közel -
C |
|
Lehet hogy te vagy minden
Ezt nem tudhatja más
C |
|
Mint az esteli szél, úgy ölellek át.
C |
|
Meghalt egy ember...ki önmaga mert lenni
...ki amit akart, azért képes volt tenni!
C |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
