|
Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Azok, kik így élni látták, nem hittek,
hogy ő, egy volt ezzel az egésszel;
mert ezek; ezek a mélyek, ezek a rétek
most arcává váltak ezek a vizek. |
|
M
Csak ..... egy életed van,
Vigyázz, .... hogy éled le.
Túl rövid ........ elröppen, |
|
M
Alkonyatban erő, bús harmatban élet,
tiszta szívben lélek most már csoda szép lett.
Közel jött az éjjel, harmatcseppje fény, s jel,
és ragyogás az égen, a csodákért felel. |
|
Gy.
Így hát még ma is csak cipzáros nadrágjaim vannak
de legelább bennük, nem tűnik a hasam olyan nagynak,
ehetek akármennyit mégsem fogyok le egy kilót sem
szeretem a magyar kosztot és biztos ez lessz a végzetem.
|
|
H
Huh, hiába csak szemerkél az eső, de már hideg!
Sétálni ilyenkor… az egész környezet már rideg…
Huh, hiába csak szemerkél az eső, de már hideg! |
|
H
Őshonos fák, bokrok között,
vijjogva vércse köröz.
A tisztáson mókus játszik,
társaival bújócskázik. |
|
H
Kutatlak álmaimban én,
Mint gyertyát: csillagot gyújtottam,
De reggel boldog mégsem voltam,
Mert nem vagy, nem vagy az enyém... |
|
H
Kezdettöl fogva hajszoljuk
a nem létező infinitet, ami
megnyugtatná lelkünkket ! |
|
H
Elállt a szélvihar. Csendes az erdő.
Cseppekben hull még a fákról az eső.
A sötét mélységből felszáll a pára.
Közelgő éj leple borul a tájra. |
|
Gy.
Megláthatom én is,
Az égen a csillagot,
S azt a szívet is,
Mi tán nekem ragyog. |
|
Gy.
Így találom meg ma, azt a drága kincset,
mely szemben minden múlttal, most betölti a lelket.
Kezem - kezedhez ér, és nem lesz többé kérdés,
hogy megérte az árral szemben, a kitartó evezés. |
|
Gy.
Mosolyogj, másokra is pozitívan hathat…
Mosolyogj, örömet és derűt fakaszthat.
|
|
H
Egyedül ténfergek a magány nagy semmijébe…
Kínomban belerúgnék szomszéd biciklijébe…
Egyedül ténfergek a magány nagy semmijébe… |
|
H
Mint szűz, ki zárda fátyolára várva
Megfosztja minden díszétől magát,
Hosszú haját feláldozván levágja,
S habár a báján aggódás süt át, |
|
H
Ő az, aki mindig hű,
ő az, ki feltétel nélkül szeret.
Ő az, kinek lelke van,
ő az, aki begyógyítja sebed. |
|
H
A munka
emberi létünk lényege,
értelme, létfeltétele.
Időt, erőt, ismereteket adunk,
|
|
Gy,
Az erdőn át haza kísértem.
Oly halvány volt, hogyan fehér,
Mint a gyönge kis hóvirág,
Mely nyarat, őszt soha nem ér.
|
|
Gy.
Vajh, mi lehet az oka egy pár, eltávolodásának?
Vajh, mi lehet az oka egy pár, lélektávolságának?
Vajh, új probléma az oka egy pár, véget jelentő elválásának?
Vajh, új probléma az oka egy pár, örökre szóló szakításának? |
|
V
Szeretném átaludni ezt a kort,
ami nem hozott mást csak bánatot,
aggódva látom amit látok most,
a holnapra már félve gondolok. |
|
H
Hogyan lehet élni szerelem nélkül,
hogyan álmodsz... jársz... repülsz,
hogyan karolod át a napkelte nyugtalanságát,
és a napnyugtának a békéjét egy pillantásból? |
|
H
Meg ne tévesszen kincsnek csillogása,
Alattomos szavak csábítóvarázsa,
Ragyogó szép tavasz,
Igaz szív szerelme
|
|
H
Állunk egymást átölelve
mindenről elfelejtkezve
A vonat indulásra várva
itt állva nagy némaságba' |
|
H
Most már egy teljes hónapja várok egy kis szép időre
de csak a szürke felhők ereszkednek ide le a lejtőre,
itt minálunk Hausenban, egész héten csak esik az eső
igaz, ez a kis falucska itt Svájcban, eléggé félre eső. |
|
H
Színkavalkád a levélfonákon,
elmosódó, rőt ecsetvonások.
Csipketakarót terít bokrokra,
ködfátylat sző a sárga lombokra. |
|
H
Az idő totyogva, de rohan,
Rohanásban, soha nem tottyan…
Az idő, totyogva, de rohan. |
|
|
|
Ma 2025. május 17. szombat, Paszkál napja van. Holnap Erik, Alexandra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|