|
 Vendég: 55
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 H
Minden reggel felkel a nap,
visszatérnek a madarak.
Régen összegyűrt szavak, mint
szökőár visszhangoznak. |
|
 M
Ismét a ligetet átszeltük sétálva- úgy...mint azelőtt.
Az ösvényeket sápadt csontok borítják.
Falevelekkel befedett pad vár ránk a kútnál. |
|
.jpg) M
A világegyetem
időben végtelen,
alkotja naprendszerek serege,
bennük a Napnak bókoló bolygók szerepe, |
|
 M
A költő már leteszi a tollat
És lassan befejezi a sorokat. |
|
 M
Könnycseppekkel megírt imák,
elmondani, nincs már rá idő,
kiégett emberek között várni,
hogy Isten lesz az, az, ki lát... |
|
 M
Valahogy, mindig éreztem uralja a létemet egy ötödik hadoszlop,
Pedig az „értők” tagadták… így tőlem elvették a létet.
Kicsit úgy is éreztem, eljön a nevezetes „D” nap-segítő vonatoszlop. |
|
 M
Bíborra te fested a felhőt,
Esti sugár.
Ni, a felhők fodra miként ég,
S megszépül a föld, |
|
 M
Más szóval ő a kalauz.
Érzi hatalmát, erejét.
Ugrásra kész, mint egy hiúz.
Meg nem mozdítaná fejét. |
|
 M
Szép szó, szeretet...
Virág? Nem kell, elhervad...
Puszit akarok... |
|
 Gy.
Merre száll a sóhajtásunk,
Senki azt ne tudja,
Leselgő szem ki ne essé,
Merre vagyon útja. |
|
 Gy.
Utoljára hol is tartottunk? Te
győztél meg vagy én?
Már nem emlékszem. Semmiségek |
|
 Gy.
A kereskedő tehát fontos.
Tudja is ezt, aki csinálja
és ezért hiszik azt, hogy okos,
ezt mindenkitől el is várja. |
|
 M
Te vagy kicsim, aki őrzi a családi tűzhelyt,
Szerelmes szívünket belengi, mint életműhelyt.
Jó Teveled a nagy szeretet, megyek virágért,
Hogy bizony legyen több neked, de most egy csokorért... |
|
 M
Szőke haja,kék szemei
levettek a lábamrol, de nem bánom ,
mert ő az egyetlen nekem
Ezen a nagy világon . |
|
 V
Csak egy nap, egy ünnep,
talán így lenne jó minden nap.
Mert Ő az, ki erőt ad,
ha csüggedsz. |
|
 V
Elengedtelek! Nem fogom többé már kezedet,
De a szívedben ott leszek őrökké,
És visszaidézheted majd a szép emlékeket.
Szerettelek! És még most is szeretlek! |
|
 M
Egymással kergetőzik
Napfény és fergeteg,
A kis méhek se győzik
Kilesni kedvedet. |
|
 M
Szeressed nagyon a nőt,
Tenyereden cipeld őt!
Hagyd a fölös' hajcihőt! |
|
 M
Szól a harcból, a vérző dögből,
A fekete földből, a szürke ködből,
S az emberekből, miknek testét fedni,
Remegve, szemet hunyva a porba engedi, |
|
 M
Hiányzol!
Elmentél régen... |
|
 M
Viharos szelek,
háborgó tengervizek,
migráns emberek,
háborgó lelkek : |
|
 M
Kacagta a szél...hogy megengeded
a melleidet istenítse.
...a rosseb üsse agyon...és rajta uralkodjon,
a rengetegben jajgasson. |
|
 M
Amikor nem vagy velem,
csak távolról súgnak a fák,
egymásra hajtják fejük,
én is ráhajtanám a válladra lombkoronámat |
|
 M
minden életszakasz
juttat valami újat,
az aggkor - mindent ellop. |
|
 M
Magában a fájdalomban
Van érzet, mi fölemel;
Bár szíved vérezve dobban,
Mindenkor egy vigaszod van : |
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
