|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
 T
Elaludt a Föld, ez nem valóság rég,
Fekete holdtól vakon sötétlik az ég
|
|
 T
Én még várom a bódító Tavaszt,
Kékl? ibolyavirág illatát,
|
|
 T
Te vagy az életem egyetlen gyémántja,
Te vagy a mindenség örök csillogása.
|
|
 T
S bár lelkünk csak rokon,
nem szökhetünk szabadon,
|
|
 T
Magányomban gondolkodtam,
A hibáimból mér' nem tanultam? |
|
 T
Hiszem szavad, mert hinni akarom
Hisz a magány fáj nagyon |
|
 T
Bárhová nézek, mindenhol emberek,
Mindenhol kutatlak-kereslek.
|
|
 T
Megbénít, megrázz, fel?röl a félelem.
Mondd, miért kell mindezt elviselnem?
|
|
 T
Némán álltam a világban,
S rájöttem semmi sem hibátlan. |
|
 M7
Lelkem néküled a t?zbe került,
S szemembe százezer könnycsepp összegy?lt. |
|
 M7
Gondolatban átölelem édesen,
Csókot lehelek ajkára csendesen.
|
|
 M7
Elmém el?tt most oly halovány arcod,
De szemed vakít, akár a csillagok.
|
|
 M7
Mert ketten vagyunk
mi útitársak,
nyolc éve már,
s a napok szállnak,
|
|
 M7
Várom a napot, hogy újra veled legyek,
De nélküled oly lassan telnek a percek!
|
|
 T
Elszállt a lélek, de kísért még talán,
Lebegve, keres, megtalál még ma tán.
|
|
 T
Egy éve, hogy ismerlek,
mégis olyan mint fél élet.
|
|
 T
Távol voltál s mindent megadtál,
Mindent amit csak tudtál!
|
|
 T
Hatalmas mez? tele gyommal,
Gazzal merre a szem ellát, |
|
 T
Mikor csend van, csak a szél fúj,
s nincs senki, ki szavakat súg. |
|
 T
A felh?ket nézve csak rád gondolok,
És vörösen izzik még a napkorong, |
|
 T
Gitároztam szépen halkan,
Mikor e verset megírtam. |
|
 T
Kérlek, bocsáss meg, elkeseredett szívemnek!
|
|
 T
Kétezer méteres csúcs,
mellette tenger,
|
|
 T
Kint millió csillag szikrázik
-csodás kék égen, már elmúlt éjfél. |
|
 M7
Ölelsz, csókolsz, mint még soha senki
S tudom, hogy melletted vagyok valaki:
|
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
