|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
MEGTEHETÜNK MINDENT AMIT AKARUNK.
TOLLAL KELÜNK PAPÍRRAL ÉBREDÜNK, |
|
Bolyongsz létr?l létre, s látsz ezernyi világot,
Hol tapasztalhatod a megbúvó, sok-sok barátot. |
|
Szeretnénk már hazatérni,
békében, nyugodtan élni. |
|
Egyik ember neve Vadász,
Másiknak meg az, hogy Halász. |
|
Süvölt? szél pirosítja képem,
Vad fuvallat borzolja hajam.
|
|
Ha, hagyod veszni, nem lesz soha,
Családodnak, büszke négyszáz éves múltja! |
|
A SZEMED, mi mindent elárul,
ragyogására szívem kitárul |
|
LÁSD MEG MAGAD AKKOR MIKOR MÁR NEM LEHET,
ÉLD ÚGY AZ ÉLETET HOGY NE KELJEN FÉLTENED. |
|
Mint harcos, s gladiátor, harcolsz e négy életért
|
|
Hallottam egyszer régen egy mesét,
Egy királylányról, aki szerette a zenét. |
|
A hold, aranyló sugarat
enged le a tóra,
|
|
A vágyaktól, az álmokon át a valóságig.
|
|
Odaát is jártam
Majd fel - fel eszméltem, embereket láttam
|
|
Felírhatom nagy, zöld bet?kkel bátran az égre,
Faragó nem énekelt, fest? nem vitt vászonra ily szép képet! |
|
Szeress, úgy ahogy én
Gyengéd-könnyedén |
|
Az élet egy kvíz, de nincs választásod,
vagy belehalsz, vagy végig csinálod. |
|
HINNEM KELL , HOGY EGGYÉ LEHET VALAKIVEL VÁLNI,
ÉREZNEM KELL, HOGY H?EN TUDOK VÁRNI. |
|
Bírád az Isten,
Ügyész a Sátán, |
|
Kis falu lett otthonod, cs?r, s pajta Palotád,
Szegény világ jön most, rongyos ruhád, s éhes szád. |
|
A verseimr?l azt gondolom,
velük a szívemet is adom. |
|
Olyan vagyok, mint a part,
melyet a víz betakart, |
|
Voltam kopott k?tábla olvashatatlan írással,
Hatalmas cédrus, csonkítva, letört ággal! |
|
Ki költ?nek vallja magát
Az nem csupán versírás,
|
|
Örömben és vidámságban,
Telik el a mulatság, |
|
J?jj álom, hozd el a fényt, a reggelt, félek! - egyedül nem élek.
Teste a testem! - az ? lelke én vagyok, a magánytól, lelkembe halok.
|
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
