|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Szerelmem... a szorzótábla,
számomra egy gyötrelem.
Fogalmam sincs, hogy mennyi hétszer nyolc tök -,
még ha ostorral vernek, akkor sem tudom, |
|
 H
Ha nem vagy velem
Nagyon fáj a szívem
Mert hiányzol nekem
Hiányzik csacsogásod |
|
 H
Járt-kelt a jólelkű Igaz a legszebb ruhákban,
Hadd lássa örömmel együgyű, árva, szegény.
Csalta a Hazug őt álnokul: „Maradj ma nálam,
Éjjelre fekhelyet, jó puhát kínálok én!” |
|
 V
Akácillat csábító,
Szorgos méhecskék körülzsongják. |
|
 V
Paraszt vagyok.
Nyáron izzadok. Télen majd megfagyok.
Dolgozgatok.
Kitartóan. Szeretettel.
|
|
 V
Pillegve száll, a légáram lovagja,
és aláhullva tapadva terül,
majd újra rázza fürtjét anyja, apja,
s a fehér pamacs friss szellőre ül.
|
|
 V
Boldog születésnapot gyermekem,
Minthogy a holtak szólnak felettem,
Nem bírom lélekkel, szívem halott,
Az a boldog igazán ki elhantolt. |
|
 V
Szívemet szorító bús, üres világ,
Végtelen puszta, kies képzelet,
Ős buja birtokán haldokló vad virág,
Elmúló vegyének ösztön a képlete; |
|
 V
Minden este jött egy idős úr,
hosszú botjával felnyúlt, a
lámpát meggyújtotta a sok
kíváncsi gyerek csodájára. |
|
 V
Hosszú út vezet hazáig,
születésünktől halálig.
Sírva jövünk a világra,
tehetetlenül és fázva. |
|
 V
Megutálva mindent,
ami ebben a világban történik,
ma reggel párnák közé bújtattam nejem,
arccal lefelé, azzal a titokzatos furfangossággal, |
|
 H
Megszülettünk, ez lét!
Hallgatjuk, szív zörejét,
Meg a test napi neszét.
Megszülettünk, már lét…
|
|
Faluvégén furulyaszó,
lfju legény fújja ha szól;
Busán fújja, álldogálva.
Hol este, hol éjféltájba'. |
|
 H
Itt van, hallom, valamit keres?
Szemem íve is lassan veres,
Súg, hallom, nem hallgat el,
Mégis mi van az emberrel? |
|
 H
Szürke köd, fényesség, aprócska harmat,
lelked már hófehér, tisztán világíthat!
Abban a fekete, koromsötét éjben,
melyben az emberség, próbál égni szépen! |
|
 M
A szerelem egy almával megrakott kétkerekű kocsi,
s a lelkünkön áthalad. |
|
 V
Nagyapám szőlőjében volt egy diófa,
Mint gyerekek játszottunk ott régóta.
Hatalmas terebélyét sokan csodálták
Tűnődtem,mi lesz belőle ha kivágják. |
|
 M
Régen szép volt,
De mára holt,
Nincs egyszer volt,
Hol nem volt. |
|
 H
Hatvankilenc évvel előtt
akkor piros pünkösd napján,
mindenki sírt körülöttem,
akkor halt meg édesapám.
|
|
 M
Imáinkkal, szertartással,
hittel és bizakodással.
Segít vagy büntet bennünket,
megbocsátja vétkeinket. |
|
 M
És én lassan ezt mondanám: add a kezed, és ki tudja, lehet..., hogy adnád.
Lelkem romokban... mintegy régi folytatásos regényben,
amelyekben ájuldozó, nagyságos asszonyok puhítják a foteleket, |
|
 M
Mi hívunk, és ezzel fejezzük ki reményünk,
Mert most van talán rád, a legnagyobb szükségünk! |
|
 M
Kúriába csepegtetett méreg,
Mindenhol más próféta rabol,
Merre lett a tiszta, hű lélek,
A hősi szív balladaként haldokol. |
|
 M
Pünkösd napját ünnepli a világ,
Emeli fényét a rózsa virág.
A szeretet költözzön mindenki szívébe,
Menjünk a feldíszített templomba, misére. |
|
 M
Hová lettek azok a szép idők,mámoros percek,
felcsigázott érzelmek,soha el nem múló szerelmek
Emlékük megmaradt örökre,elfejteni nem lehet,
azokat a gyönyörű nőket kik boldoggá tettek. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 28. csütörtök,
Ágoston napja van.
Holnap Beatrix, Erna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
