|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Itt van a hőség,
Ez nem újféleség,
Vele küzd létezőség. |
|
 M
Aki szívét osztja szét
Benne lakik a szeretet,
Boldoggá tenni másokat
Örömet szerez az embernek. |
|
 M
Nagyjaink adták kezetekben a tollat,
hogy folytassátok,a magyar irodalmat.
Tollával élt mindég a nemzet,ha eltorzul
dicső költőink, rátok se ismernek ! |
|
 M
Tele ír papírra, szép jellemet,
Felköpi torkán a régmúlt verseket,
De mit gondol ő, ez nem ártja,
Emberek közt lett ő az árva. |
|
 M
Hogyha száll a cserebogár,
Hogyha nyílik az orgona,
Tudja Isten, rég elhagyott
Kis falumba mi vonz oda. |
|
 M
Egymást szemléljük,
Majd összeölelkezünk.
Meghitt pillanat… |
|
 V
Légy ügyes, játssz szavakkal,
Nyújts két opciót; Ő választhat… |
|
 V
Falunkban éldegélt Cicuska,
nem volt ő már olyan kis fruska,
szoknyában viháncolt,
mindene kilátszott, |
|
 V
Sok mindent adni nem olyan nehéz,
Ha nem korlátoz kapzsi józan ész,
De mindig lesz aki ezért lenéz,
Akárhol élsz, és bárhová is mész,
|
|
 V
Kertem gyönyörű virága,
Hófehér Liliom,
Királynői koronája,
Minden egyes szirom!
|
|
 V
Nap lekapcsolta a fényeket,
A gonosz csend, halkan lélegzett.
Erdő is ránk borult,
Látásunk… alakult. |
|
 V
Zsong a nyári rengeteg,
Zeng a napsugár.
Sárga búza megremeg,
Péter-Pálra vár. |
|
 V
Mint az ki magát az istent kereste,
Úgy fordulok én is hozzátok nevetve,
Mert mikor engem elhagyott a lélek,
Akkor jelent meg, úgy félek.
|
|
 H
Elég egy-két négyzetméter;
asztal, min a laptop fér el,
s egy szék, amin ülhetsz estig.
A huzata ronggyá feslik, |
|
 Gy.
Gondolkodunk és keresünk,
Végül rothadó testünkből,
Könnyek közt távozik lelkünk,
Az életből, mindenből. |
|
 Gy.
A rózsa szólt, te kis cseléd,
A hálám örökké tiéd,
Kebledre tűztél engemet,
S ez kegy nekem és tisztelet. |
|
 Gy.
Sötét felhők róják a mennyezetet,
eső fényesíti a macska köveket.
Céltalanul barangolok tova,valamikor
én voltam a város trubadúrja !... |
|
 Gy.
Egyszer az életben talán nem fáj többé semmi sem,
Legalábbis bízom benne hogy így lesz, és elhiszem,
Oly súlyos terhek alatt is még hordozom önmagam,
Legyen kire békét hozni ha mindenem eldobtam, |
|
 Gy.
Valahol fent a Kárpátokban
A fenyő erdők közepén,
Karácsonyestén áhítattal
Ül egy nehány magyar legény.
|
|
 Gy.
Csatát megnyerni, ah, micsoda élvezet?!
Pedig háború, mi okozza végzetet…
Mindig is voltak, sokan, úgynevezett barátaim,
Így aztán, helyben meg is voltak az ellenségeim. |
|
 Gy.
Játszi fények gyöngykövétől,
s virágoktól ékesen,
nyári napok zenéjétől,
zendül a föld délcegen. |
|
 Gy.
Üres és rideg az ágyam, belebújni borzong testem,
Szívem magányos, hiányol, vágysóhajtól remeg keblem.
Testem eped, hiányolja bársonykezed, jöjj Kedvesem!
Ölelj, szeress, csitítsd a vágyam, hozz lázba, röpülj velem!
|
|
 V
Rousseau vezess, másszunk a fára,
Nézzünk a magasból a korcs világra,
Dobjuk el a fájó gondolatot,
Mit minden bolond ember gondolhatott. |
|
 V
Tépázott farmer, sportcsuka,
menő a drága rongyruha,
pólóban jársz csak, nincs inged,
csillog a fényes „pirszinged”. |
|
 V
Az élet, sokszor nagyon is kemény, sőt talán nagyon fájdalmas.
Sokszor kegyetlen a sorsunk és még szeretetben is csalódunk.
De van olyan is, hogy egy jó időben jött csalódás alkalmas |
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
