|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Ragyogó ünnep közeleg:
ó, most jön, és lám betoppan,
arcán mosoly, s mit tegnap szedtem:
kezében virágcsokor van. |
|
 M
Ez hát a föld, a hol én születtem,
Az első könnyet ahol hullatám,
Nagyobb áldást mondanékk rá úgy
Ha utolsó könnyem itt sírhatnám! |
|
 M
Még egy álom, gyere halkan,
fel ne keltsd a békés vágyam.
Mindazt kell, hogy aludni hagyd,
ami a kincsek közt, te vagy! |
|
 V
A Hold menyasszony az égen,
s tücsök egy ötvösművész,
s a csillagláncok álmokat hordanak,
a Hold mindig ámulatba ejt.
|
|
 V
A napsütés még ad erőt
kezembe és szemeimbe
Fátylán csodás kék égnek
látom a milliárd csillagait |
|
 V
Csalogat a Tavasz, kedvem simogatja,
Virágait bontja, mind, meg is mutatja.
Lelkendezve nézem, gyönyörködöm bennük,
Mintha tisztán látnám, csodálatos színük.
|
|
 M
Piciny fejével kandikál,
Sok- sok kedves ibolyaszál.
Virágával domboldalon,
Égkék fátylát szórja napon, |
|
 M
Hullámos dombsor
Legelővel borított.
Virágok nyílnak. |
|
 M
Nézd, milyen dús a fű melletted,
s agg korú fűz ágak ringanak.
Arcukat nézik a tükörben,
s elégedetten bólintanak. |
|
 V
Ne feledd amit mindenki tud:
Egy csók... az csók marad,
egy sóhaj, csak egy sóhaj,
de mindig fontos marad...
|
|
 V
Virág pázsit volt a nyoszolyánk,
millió csillag mosolygott ránk.
Karjaim közt biztonságot találtál,
azon a gyönyörű éjszakán !.. |
|
 M
Fürge madár, kicsi madár,
hosszú farkával navigál,
tolla fehér és fekete,
móddal bánt a festő vele, |
|
 M
Állok ablaknál, holdfényt nézem,
Jöveteled neszét, megérzem…
Végre a karodban
Tobzódok vágyadban. |
|
 M
Az az elszakadt kötél
újra össze lett csomózva
így most ismét tart, de
szét van szakadva. |
|
 M
"Víz vagyok", sodor az „ár”, látod
Mily nehezek napjaim már.
Erős vagyok, mert tőled tanultam,
Együtt leszünk majd a „paradicsomban”. |
|
 M
Luxus villában lakott, autón száguldozott.
Múltját titokban tartotta, tisztelték,
míg egy elit társaságban felismerték,
leleplezték. Így történt: a drogok megmérgezték. |
|
 M
Száraz virág is lehajtja fejét,
velem hallgatja a dögbogár neszét.
Sóhajt a szél: egyszer mind meghalunk...
és mi sem hallunk több kikelet zenét. |
|
 V
Igazi nő az... aki az idő éjéből jön,
nő, akit nem istenség alkotott,
teljességével hozzátartozik egy világhoz,
ami különbözik a férfiakétól.
|
|
 V
Szép hetet
Szeretetet
Rengeteget
Napsütést |
|
 V
Gross wird die Enttäuschung
gross wird dein Leiden,
wen des Universums,
Vorsetzung betrachtet.
|
|
 M
Nem az, aki fel van öltözve, vagy akit épp levetkőztetsz,
nem az, akit nevet vagy sír,
hanem egy teremtmény, akit nem is tudod hogy honnan vegyél. |
|
 M
Csodaszép csillogás, ha ragyog rám az arcod,
gyönyörű mosolyod, csak nekem adhatod!
Drága hercegnő, most olyan jó, hogy itt vagy,
a szíved beragyog, hogy lelkem, meg ne fagyj! |
|
 M
Uram, miért a közömbösség?
Önre vágyom… soha sem kétség!
Engem a vágy gyötör!
|
|
 M
Mamám sírjánál állok,
már hömpölygő folyammá nőtt könnyem.
Velem van a magány is,
szemem, mint alkony lángol vörösben. |
|
 V
Sah den Lichtzauber des Blütenblatts,
war ganz, von der Tulpe erwägt,
begreife jetzt des Rätsels Magie:
Zwischen die Blüten, ein Herz schlägt!
|
|
|
|
Ma 2025. május 21. szerda,
Konstantin napja van.
Holnap Júlia, Rita napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
