|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Te meg én…! Örömhír ez nekem,
Tudd, hogy kedvellek! Jó lesz velem…
Régóta ezt várom,
Most teljesül álmom! |
|
 V
Ni csak, látom nagyot álmodtál,
kinyílt egy ajtó s te besétáltál.
Lázpiros arccal kiáltottál-
s hogy bejött, lám nem is csodálkoztál! |
|
 V
Nem tanítja őket senki erre.
Mi nem tudhatunk róla, mi lelkük új terve.
Százéves fákon, vad ősgesztenyén
kalandoznak a magasban – Isten tenyerén.
|
|
 V
Esteledik, napi elmúlás közeledik
Lassan, az esti sötét is itt lesz, feldereng.
Még látszik, hogy a dombon a vár magasodik,
Nehéz nap után, megy és kicsit, elszendereg. |
|
 V
Sokáig néztél,egyszer csak,
könny csillant a szemedbe.
mint gyémánt tükröződött,
magamat láttam benne.... |
|
 V
éjjel havazott
fehér az erdő s határ
egyedül vagyok
|
|
 V
Megtehetem, mert szeretem,
a szép szót, gyönyörű verseket
a felhőtlen, szépséges dallamot
vidám, csicsergő madársereget |
|
 M
Kardinális vörös palástjában,
Illegeti magát a korai napsugárban.
Énekelne ,de nincs kedve,szerelmét
a sas elvitte,az lett a szomorú vége. |
|
 M
Mint vágtató versenylovak,
dőlnek belőlünk gyors szavak.
Tövek, képzők, ragok, jelek
nyelv-odúból kiperegnek.
|
|
 M
Furcsa látvány a vörös hold,
misztikus és varázslatos.
Hold és a nap találkozik
ilyenkor egymást köszöntik. |
|
 M
Immár egymásban örök társra leltünk,
Kéz a kézben az oltár elé megyünk.
Valósan megpecsételjük szerelmünk,
Véglegesen összekötjük életünk! |
|
 M
Kéjhullámzás lassan múlna el,
Élvezet nagy volt, bő töménnyel.
Pihegsz, mint egy pipi,
Pihenés kell, kicsi! |
|
 M
Egy apró havasi gyopár nőtt
a csipkés, zord sziklák között.
Míg a tájban gyönyörködött,
szirma hófehérbe öltözött. |
|
 V
Szelíd lankáidon mászkálni,
Völgyeidet, mindet bejárni…
Azonosulni… bőn,
Magamat hergelőn… |
|
 V
Még itt vagyok, még dolgozom,
Eredményem, mindig hozom.
De már itt az elfelejtés.
Társaságból, kirekesztés!
|
|
 V
Pedig ha kinyitnád az ajtód…!
Aztán meg, lent a bejáratod…
Lenne hacacáré,
Hűhó, ordenáré. |
|
 V
Megszakad a szív a bánattól,
Ez egy lassú gyász,
Akit nevelték és szerettél ,
Szorítja a szívemet,majd lassan megáll. |
|
 V
Számtalan ember szíve sajog most,
Nem értik meg azt, vajon mért most
Mentél el végleg?
Siratnak Téged! |
|
 V
Csend honol körben,
A sziklameredélyek
Állnak csak körben büszkén. |
|
 V
Pirítós, vagy zsíros kenyér,
jó nagy legyen, mint egy tenyér...,
a tetején lila hagyma,
piros paprika alatta, |
|
 M
Lehet egy mondat, regény, költemény
az ábécéből készült őrlemény,
egy mélyből fölbukkanó édes óhaj,
vagy magánhangzók közé búvó sóhaj, |
|
 V
Bánattal telítve írnám a szomorú versemet,
De nincsen elég gondolatom, keresek eleget…
Bánatom víz alá nyom, érzem, az élet nem szeret. |
|
 V
Érezni borzalmas ezt a közömbösséget,
Csak az tudja aki benne van.
Attól kapni aki a szemed fénye volt,
És óvtad mindentől. |
|
 V
Belenéztem a tükörbe,
eleven csontvázat láttam benne.
Ez volnék én? Miért?
Mit vétettem, |
|
 V
fényre éhesek fogózó
kacsukat vesztett tőkék
ezer tanyát felszántott
buja rögöt fest a monokróm tél |
|
|
|
Ma 2025. május 22. csütörtök,
Júlia, Rita napja van.
Holnap Dezső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
