|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 MM
Tamás elhatározta, ha törik, ha szakad bebizonyítja barátjának Gábornak, hogy igen is lehet tisztességes úton is sok pénzt keresni, hiszen nem csak a bűnözőké a világ. Rátalált egy újságcikkre, amely munkalehetőséget kínált egy hat hónapos hajóút a Földközi-tengeren, hajóra felszolgálót kerestek. |
|
- Tudod, haver, hogy ide zsozsó nélkül nem léphetsz be! Ne nézz rám ilyen birka tekintettel, nem hallottad? Zsozsó nélkül senki vagy, itt sem, pedig tudom, hogy jól tudsz muzsikálni! Hogyne, minden hangszeren szuper módon játszol hiszen elvégezted a Zene Akadémiát vagy mi a francot.- mondja barátjának hitt Gábornak Tamás. |
|
 V
Gábor kilépve a bejárati ajtón, fázósan húzta össze magán kabátját. Párás, hideg volt a reggel. Szokatlan, a hosszú langyos ősz után. Gyorsan beült az autójába, s beindította a motort. Az utcából nehezen tudott ráfordulni a közeli városba vezető főútra, javában tartott a „reggeli csúcs”. |
|
 MM
- Aztán Gazsi, most aztán végképp nem tudom, hogy hol vagyunk? Eltelt egy pár hónap, már a segélyt sem kapjuk, munka után kellene néznünk haver! - mondja cimborájának Elemér. |
|
 V
- No figyelj Gazsi! Nekem van egy A és egy B tervem! Miért, ne csodálkozz, hiszen mindenkinek van. Csak Te ezt nem érted, nem baj, elmagyarázom, de nem itt a kricsmiben, hanem a kávéházban. Persze, hogy ott, melyikben, melyikben, hát a RESTIBEN - mondja Elemér a cimborájának. |
|
 M
Fáj… Nagyon fáj!! – ha lett volna szája, talán üvöltött volna. Így csak vergődni volt képes, vonaglani, bár azt sem igazán, hiszen mindenhol falakba ütközött.
Az intenzív fájdalom néhány másodperc múlva elmúlt, csak felszínének egy kis részén maradt meg egy sajgó érzés.
|
|
 V
Már nagyon sokszor álmodtam azt, hogy valahonnan hazafelé igyekszem, árkon-bokron, erdőn-mezőn, folyókon keresztül próbálok hazajutni, sikertelenül. Néha kirajzolódik előttem egy-egy azelőtt már ismertnek hitt táj, majd ismét eltávolodik minden. |
|
 MM
Nyári barangolásaim közepette,- márt mint az irodalmi klubok terén- olvastam egy novellát, melynek a mondanivalója nagyon megfogott, elgondolkodtatott. Olyannyira, hogy írásra késztetett. |
|
V
Egyedül az energia korlátlan birtoklása hiányzik a lenti jövőképhez - még. Viszont ez a kérdés néhány évtizeden belül meg KELL, hogy oldódjon, hiszen a fosszilis energiaforrások kimerülnek. Az emberiség vagy egy világháború segítségével, vagy ... |
|
 H
- Óh, de szép álmom volt kedves cimborám!-mondja az utolsó fröccs elfogyasztása után eszmélő Gazsi a kocsmában.
- Nekem is Gazsikám, képzeld el, azt álmodtam, hogy alapítottunk egy Kájeftét. |
|
 V
Alkonyát éljük az ősznek. A fák levelei hullajtják lombjukról, a sok sárga levelet. Téli álmára készül sok állat, ember, növény egyaránt. A fű is megpihen, ha az első hó is leesik. Nem látszik már ki semmiféle zöld. Szürke lesz a táj. Mégis szép.
|
|
 V
Túl sok ideje volt gondolkozni, túl sok irányból áradt felé az információ.
A sok okosnak kikiáltott, szemüveges, többnyire barázdált arcú férfi és nő, akiket nap, mint nap látott, hallott, minduntalan csak azt hajtogatta: „Ne fojtsd el a negatív érzéseket, később hatványozottan ütnek vissza…” „Sírj, az segít.” |
|
 V
- Hol a francban voltál megint Tündi?- kérdezem tőle ilyen szépen.- de egyáltalán nem vagyok vidám.
- Óh, kedvesem, én is úgy gondolom, hogy "pihennünk" kell egy kicsit, túl sok volt már belőlünk azt hiszem. |
|
Lombikban növesztenek húgyhólyagot, szőrtelen egerek hátán hordatnak átültetésre váró emberi fület, őssejtekkel hegesztenek össze elszakadt idegeket - csak méretezésbeli problémákat kell megoldani ahhoz a helyzethez, amit vázoltam.
|
|
Levelet kaptam az éjjel. Fehér boritékban érkezett. Feladója csak annyit írt oda: jóság. Felnyitom egy késsel, és egy fehér levélpapír esik ki a megfáradt boritékból: Ez áll benne: |
|
V
Mi aztán eldönthetjük, hogy az elénk vázolt jövő vonz-e vagy taszít,megyünk-e abba a az irányba, vagy megteszünk-e mindent azért,hogy semmiképpen ne valósuljon meg? |
|
Szeptember van, de mindeddig mintha nyár lenne. Aranylón ragyogott a Nap. Gaby állt az ablaknál. Gondolatai a lovarda felé kalandoztak.
Imádta a lovakat, s mindene volt a lovaglás. Hamarosan fél éve, hogy kijár a város szélén lévő lovardába. |
|
 MM
1986 május 17-én születtem, Budapesten. Édesanyám építészmérnök, és édesapám, vegyészmérnök fiaként. Van egy ikertestvérem, András, akire egyáltalán nem hasonlítok, különpetéjűek vagyunk. |
|
 MM
Erika mára már türelmesebb lett édesanyjával, de ez egyrészt csak azért van így, mivel az már nem tud az ágyban sem magától megfordulni. Ha ott hagyja néhány órára, vagy fél napra, akkor ugyanúgy találja anyját az ágyban. Sem enni, sem inni nem tud segítség nélkül. |
|
 MM
- Anyukám, öltözünk, jön a mentő és indulunk a kórházba. Szépen tisztába teszlek, rád adom a legszebb hálóingedet - tudod, ezt szereted a legjobban, ezt a kis virágmintás hosszú ujjút, ez a kedvenced, - mondja Sárika édesanyjának, de közben el kell, hogy forduljon, mert sírással küszködik, |
|
- Remélem, sikerült elrendezkedni a szállodai szobájukban?- az alig huszonéves hölgy, elégedetten néz körül a nagyteremben.
Öt kerek asztal körül 10-10 különböző korú nő és férfi ül. Uniós beszélgetésre invitálták őket. Tudományos módszereket bevetve folyik a beszélgetés. |
|
 MM
- A franc egye meg, igazán jöhetne már! Ugyan ki, hát a programozó munkatárs! Miért? Az ő programjával dolgozunk, hogy megvettük-e vagy sem ki a fenét érdekel, csak tudjunk végre dolgozni! |
|
 MM
Volt egyszer egy ember. A XXI. századba átlépve, a 2000. év beköszönte után 11 évvel ismertem meg, tehát 2011 nyár eleje a dátum. Salsázni megyek
egy forró vasárnapi napon, Budapesten, az Erzsébet térre. |
|
 V
- Anyukám, hiszen én csak azt a fiút szeretem, csak Gábort szeretem, nem vágyom senki másra, engedd, hogy eljöjjön hozzánk minden vasárnap! - könyörgött édesanyjának Margitka. |
|
 Gy
- Szia kedvesem, már itthon is vagyok (még jó, mert már két nappal és éjszaka csámborog, jó lesz ha utána lopakodok, de az a szerencse, hogy megbízom az értékrendjében, erkölcsében és nem érheti baj) tuti témára akadtam. No gyere már, ülj le a kedvenc fotelodba és hallgass! |
|
|
|
Ma 2026. április 25. szombat,
Márk napja van.
Holnap Ervin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
