|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
 M
Szuszimuszi és Bíborka izgatottam tisztogatta piros bélelt csizmácskáját. Miután elkészültek, örömmel nyugtázták, hogy jól sikerült, mert csillog- villog. Párban egymás mellé állították az ablakba. Mire elkészültek, a többieké is a szobaablakban sorakozott. -
mese |
|
| Hazánk fővárosába, Budapestre utaztunk, hogy megnézzük az adventi fényeket. Miután leparkoltunk az autónkkal, elindultunk a Szent István tér felé. Ahogy mentünk, mendegéltünk, az egész környék bámulatos fényköntösbe öltözött. Zsibongással telt meg minden utca amerre csak mentünk. Nagyon hangulatos volt. A Bazilika oldalán pedig hatalmas fényfestés vonta magára az érdeklődők szermét. Mi is tátott szájjal néztük. Gyönyörű volt, akárcsak a zene is, ami szólt. Mintha Csodaországba érkeztünk volna. A hangulat, az illatok, a fények mind- mind megkapók voltak. Sült gesztenye, forralt bor, kürtöskalács aromája szállt felénk. Ezernyi sütemény, finom sült étel, ételkülönlegesség, kézműves termék szólongatott bennünket: - Gyertek, vegyetek! Kóstoljatok meg! – szinte hívogattak. Egyszer csak, ahogy sétáltunk tovább, megláttunk egy fényvillamost. Ilyet se láttunk még soha! Ünnepi fénybe, fehér égősorral volt felöltöztetve. Ez a fényárban úszó jármű különleges, varázslatos hangulatot árasztott. Nem tudtunk betelni a látvánnyal. Egy ideig ott álltunk a járda szélén, mintha a lábunk a földbe gyökerezett volna. Ekkor elkezdett szállingózni a hó. Ahogy a kezünkre hullott, olyan volt, mint egy gyémántkristály. Hamar elolvadt. Aztán egyre jobban esett és esett. Már meglátszott a földön is. Mindannyian felkacagtunk, úgy örültünk. Fehér ruhát öltöttek a fák, a háztetők. Ó, de szép volt! Már ropogott a hó a lábunk alatt. Apa javasolta, hogy menjünk haza, mielőtt járhatatlanná válnának az utak. Mi még szerettünk volna egy kicsit maradni, hát így is történt. A hó már szinte szakadt. Szerencsére jól fel voltunk öltözve, így nem fáztunk. A tömeg is szétszéledt. Már csak páran lézengtek körülöttünk. Autókat is vastagon belepte a hó. Szuszimuszi már alig bírt benne lépkedni, így apa erősen fogta a kezét, Bíborkának pedig anya. Mi hárman egymás kezét fogtuk. De nehéz volt a hatalmas hóban közlekedni! Aztán megindultunk a kocsink felé. Nem volt könnyű megtalálni, hisz mindegyik ott parkoló autó szinte ugyanolyan volt. Szerencsére a rendszámtáblát még nem fedte be a hó. Anya beültetett minket, a biztonsági öveket is jól átnézte, majd segített apának a kocsinkra nehezedett havat lesöpörni. Nehezen tudtunk elindulni, minduntalan kipörgött a kerék. Aztán mégiscsak sikerült. Szerencsére kevés autó volt az úton. Ám csak araszolva tudtunk menni és néha- néha megcsúszott a kerék, pedig téli gumik voltak rajta. Apa biztos kézzel fogta, így nem féltünk. Az ablakból gyönyörködtünk a hóesésben. Az ablaktörlő lapát is sebesen mozgott, nehezen lehetett kilátni rajta. Aztán egyszer csak elállt a havazás, épp amikor a hídra értünk. Gyönyörűek voltak az ünnepi fénybe, égősorral felöltöztetett hidak, épületek, lámpák. Ahogy haladtunk tovább elakadt járműveket kerülgettünk az úton. Aztán egyszer csak hazaértünk. Akkor újra rákezdett a havazás. Már bent voltunk a lakásban, amikor a szél havat kergetett. A hófúvás a kerítésünk mellett kisebb torlaszokat emelt, ahogy az ajtónk előtt is. Vajon, hogy fogunk kimenni rajta? Hátha reggelre elolvad a hó- jutott eszembe. Aztán hirtelen minden elsötétedett. Megijedtem, akárcsak a testvéreim. Apa elővette a zseblámpát, anya gyertyát gyújtott. Odaszaladtunk anyához, akit ezernyi kérdéssel záporoztunk meg. Apa kiderítette, hogy a közeli ház előtt történt a baj. Az egyik elektromos vezetékre ráfagyott a jégréteg. Az miatt jött létre ez az áramkimaradási zavar. Hamarosan helyre állt az áram, mi pedig hamarosan elfelejtettük az egészet. Álmomban fényvillamoson utaztam. Ezüstcsillagok hulltak az égből. Mosolygós hófelhőn repültem. Másnap reggel arra ébredtem, hogy apa, anya és Boglárka a havat lapátolja. Amikor anya észrevette, hogy az ablakban állok Nyafival, Bíborkával és Szuszimuszival, Bogival bejött. Segítettek felöltözni, reggelivel kínáltak. Miután elfogyasztottuk, felöltöztünk vastag téli ruhába és kimentünk segíteni. Miután készen lettünk a munkával, kint maradtunk játszani. Ó, de jó volt! |
|
 H
Kezdett esteledni,halk zene szólt : " Száz éve már " Shopen erdeti s-dur szonátájábol átírva.
Mindíg szerettem ezt a dalt,emlékeztetett a régi időkre,akkor még csak tizenhét éves voltam,
szerettem a régi világból való képeket nézegetni az, akkori viseleteket hasonlítani a mai gonosz világunkhoz, ahol nemzetek ölik mészárolják egymást,a gyarapodásért,leigázásért.igaz történet |
|
 H
Nagyon szerettem itt élni ebben a kertes házban. Nem volt nagy a kert, de nekem épp elég volt egy kis futkározásra, csontásásra. A gazdi sokat foglalkozott velem. Amikor épp nem ért rá és unatkoztam a szomszéd Tacsival beszélgettem.
Mesék, amik a könyvekből kimaradtak: Bummbele nyuszicsalád kalandjai |
|
 M
De jó! Elkezdődött a téli szünet, végre többet lehetünk együtt. – jelentette ki Pliccsplaccs vidáman. - Nézd, Nyafi, szállingózik a hó! De szép! – Menjünk ki a kertbe! – felelte. Kérdezzük meg apát, hogy mit gondol erről? –
Mesék, amik a könyvekből kimaradtak: |
|
 H
Valamikor nem gondoltam, hogy az élet milyen kiszámíthatatlan. Kedvenc városom San Francisco ahol hosszú éveket töltöttem és minden kis része a kedvencem lett. A sok közül nekem a legszebb hely a Golden Gate Park,ami a világ parkjai között a legszebb. Szerelem |
|
 H
Ősz van. Hullanak a falevelek. Sárga, narancs, vörös, rőt, arany, bordó és rozsdás színekben játszanak. Avarként takarják be a földet. A nap is olyan gyenge. Talán beteg? Vagy a felhő kergeti el az égről? Nem tudom. Mesék kicsiknek |
|
 M
Nagyon izgatottak voltunk, hisz még sose repültünk ezelőtt. Mindenki bekapott egy rágót és rágcsálni kezdtük, hogy amikor a levegőbe emelkedik a gépmadár, ne duguljon be a fülünk. Nagyon érdekes volt. Ahogy emelkedtünk egyre magasabbra, az alattunk elterülő emberek, házak, fák egyre kisebbek lettek.
mese |
|
 M
Élt magában,Józsi a férje meghalt évekkel ezelőtt,nehéz volt az élete egyedül, legfőképpen,
karácsonykor emlékeivel küszködött. Megterítette az asztalt mindíg két személyre,beszélt a
férjéhez mintha ott lenne.
Fikció |
|
 M
Egy hosszú lepelbe öltözött anyuka dajkált egy aznap született csecsemőt. Ott állt mögötte három király, mindegyik kezében egy ajándék volt: arany, tömjén és mirha. Mögötte báránykák kíváncsiskodtak. Az istálló fölött pedig egy csillag tündökölt.
mese
|
|
 M
Háború még nagyban dühöngött, tizenhét éves voltam, tánciskolába jártunk barátaimmal.
Nem mintha nem tudtunk volna táncolni, de sehol máshol annyi szép lányt nen lehetett találni.
A választék nagy volt, szebbnél szebb lányok, izgató illatok, míg fel nem melegedett a parketta,
Igaz történet |
|
 M
Az Alpokalján a hegyekben élt egy aprócska fenyőfa két idősebb testvérével és a szüleivel. Békében és nyugalomban teltek napjaik, ahogy az évszakok is követték egymást. Tél volt. Vastag hó takarta be a földet. Pihe- puha, csillogó- villogó hóbunda fedte.
mese |
|
 M
Valakitől egyszer azt hallottam, hogy réges- régen, az égig érő hegyeken, még a Himaláján is túl, a végtelen mély tengereken túl, még a Csendes- óceánon is túl a Sárga- folyó közelében, egy titokzatos, varázslatos országban született egy icike- picike vírus,
MESE |
|
 M
A nap lenyugodott és átadta a helyét a testvérének a holdnak. Az emberek és állatok már aludni tértek. Valahol az erdő mélyén egy bagoly huhogott. Egy anya medve pedig figyelte ahogy a bocsai alszanak. Minden nyugodt és meghitt volt.
Mese |
|
 M
Épp a folyosón haladtam az irodám felé, azon gondolkodva, mik a legsürgősebb teendőim aznapra, mikor megláttam őt a folyosó végén. A liftre várt. Farmerja feszült izmos lábain, pólója lezseren betűrve, egyik keze zsebre dugva, másikkal a falat támasztotta.
Amikor nagyoyn mély a vonzalom két ember között, még az idő sem koptat az érzéseken... |
|
 M
Élt egy kis család a nagyréten túl, a kerekerdőn innen, majdnem boldogságban, napjainkban. Semmi sem csorbította örömüket, legfeljebb a számítógép fogcsikorgatása, vagy a Tévé köhécselése…
- Gyerekek! Keressétek csak meg a karácsonyfa talpat, hamarosan szükségünk lesz rá!
Történnek csodák, ha Isten is úgy akarja... |
|
 M
Vállalati autóbusz kirándulásra viszi a dolgozókat. A fárasztó hétköznapok után, ránk fér egy kis kikapcsolódás. Dolgozunk, tanulunk, építkezünk.
Gyermekeink az előttünk lévő ülésen foglalnak helyet.
Sajnálatos, ha a Gyermek rossz példát lát... |
|
 M
Régen volt közel 50 éve azóta ott sok minden megváltozott,az idő nem áll meg.
Sanfrancisco bol indult a gépunk,Columbia állam Bogota városában kellett leszálni üzemagyot felvenni. Már vagy
10 perce keringtünk a város felett,mikor a pilóta a hangos beszélőn bejelentette a reptér elvan öntve vizzel.
Útleírás |
|
 H
Krisztina fiatal tizenhét éves. jó család egyetlen gyereke,szüleivel templomba járt minden
vasárnap. Krisztina egy templomi összejövetelen látott egy szőke fiút,akit eddig még ott nem látott. A fiú : Kárpáthy Zsolt egy évvel idősebb volt nála,magas szőke majdnem azt lehetett mondai jóképű,de mégse. Tapasztatlanok |
|
 H
Első és egyetlen nagy szerelmem tizenhatéves koromban éltem át. Gimnazista voltam, az ifjú, akibe első látásra beleszerettem, viszonozta érzéseimet. Nyolc évvel idősebb volt nálam, érett, szexre éhezett, szép volt, a nők rajongtak érte. Ő nem utasította vissza ajánlkozásaikat. Én megtagadtam tőle az intim kapcsolatot, hiába kérte. három fájó emlék. |
|
 M
Akkoriban a fű, a pázsit selymes, üde zöld volt. Égig értek, erőtől, egészségtől duzzadtak a fák. Ezernyi színben pompáztak a virágok, finom illatuk messze szállt. Trilláztak a dalos madarak. Hétágra sütött a nap, felhő se volt az égen, egyszóval olyan volt minden, mint az éden.
Mese |
|
 H
Minden gondolatom a körül forgott, hogy tudnám túlélni ezt a napot.
Csak arra vágytam, hogy végre otthon legyek, egy gőzölgő forró csokival a kezemben beülhessek a kedvenc kanapémra, és nyugodtan átgondoljam ezt az egészet. Nem tudom, hogy fajulhattak eddig a dolgok.
A dolgok nem mindig úgy alakulnak, ahogy szeretnénk. |
|
 H
Az asszony éppen kint, a szőlőhegyi telkük szélén várakozott arra, hogy megérkezzen a traktoros, aki a konyhakertjüket felszántja. Közben fényképezte a színes leveleket, melyek már szőnyeget képeztek a cseresznyefájuk, nyírfájuk és a mogyoróbokraik alatt
Az asszony megcsodálta a 9 juhot, ahogy katonai rendben felsorakoztak. Még sosem látott ilyet. |
|
 Gy.
Saját történetem |
|
 Gy.
Nyomorra születtem |
|
|
|
Ma 2025. december 19. péntek,
Viola napja van.
Holnap Teofil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
