|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Voltam neked
semmi se,
rájöttem remegve.
|
|
 Sz
Ijedtségem nőttön-nő,
Mit hozott ez a jövő?
Ilyen nagy tél sosem volt,
Ami esett, megfagyott!
|
|
 Sz
Megrendült a föld alattam,
elmerülök a salakban.
Egyre mélyebb, egyre mélyebb,
|
|
 H
Elköszön lassan a hó, a fagy…
Költemény, ünnepi óda vagy!
Amikor hallak, és átfon a
szavaid bíborló bársonya, |
|
 H
Előbújik a bágyadt napsugár,
bár nagyon hideg még a február.
Dirmeg- dörmög a Tenyeres- talpas,
aludni már ej nagyon unalmas! |
|
 H
Külsőre egy hideg, marcona legény,
jobban ismernéd, a szíve a helyén,
nem egy bűbáj, nem vonaglik előtted
kedvessége is kicsit néha felhőtlen! |
|
 H
Kínában jártam nem egyszer,még tiszta
volt az égbolt a nyomor nagy volt.
Egyszer csak elkezdtek építkezni,új
világot kezdeni.Megindult minden mint a lavina, |
|
 H
Végtelennek tűnik ez a tél.
Selyempapírba csomagoltan
várakoznak a rügyek; |
|
 H
A Szó a szeretet jele,
mit Hallgatunk,
míg hang s fül híján teljesebb
kapcsolatunk - |
|
 Sz
A vidék másba öltözik.
Az arc: göcsörtös némaság.
Hittel, daccal! – mint a fák.
|
|
 Sz
Az ég levedli fehér terhét,
kiontja selymes bársonyát.
Lassan ébredezik a lusta lét,
a köd ringatta képregényen át.
|
|
 Sz
Élet, eltörhet
Mint stráfkocsi tengelye.
Gyalogút, merre?
|
|
 Sz
Halványan dereng emlékemben arca,
első Tanítóm hangja, bátorító szava.
Betűvetéskor a kezemet fogta,
tanítóként mindig tudása javát adta.
|
|
 Sz
Ahogy kezébe vette elmosolyodott...
Féltette, törölgette.
A megsárgult papír foszlott, szakadozott,
szinte még ma is érzem, ahogy lapozok,
|
|
 Sz
Jó a nagyszoba,
mert ott még
nem fúj a szél,
és nem is esik.
|
|
 Sz
Barlang mélyén a mackóhad,
mély álmukban nagyokat szusszannak,
odakinn zord téli világ.
Fagyos földön fehér hótakaró,
|
|
 Sz
Talán, már nem lesz
olyan nagy hideg,
megenyhült az idő,
de az eső megeredt,
|
|
 H
Didereg az asztag,
nagy tüzeket raknak.
Kövér széna bálák
|
|
 H
Szavaid hűvös zápora,
szívemre hulló jégeső,
vad nyila éles, mélyre lő,
karistos, szúrós mácsonya. |
|
 H
Valaki tudja rólam…
Nem bújhatni sehová,
se egy kő alá. |
|
 H
Meggyötört, rút kabátban melegíti a kopott padot,
csont sovány, remény- álmát öleli a kemény fagy. |
|
 H
Eldobtam a félelmemet,
új életet kezdek,
kisöpröm az életemet
ledobtam a terhed... |
|
 H
A hókristályokból kihallom a zongora hangját,
és nem vagyok veled, jaj nem vagyok veled,
egy zongora koncert, ha jól hallom Chopin,
az éjben hosszú az út, és nem kerek. |
|
 H
Ha úgy indult, hogy szerelem,
Maradjon csak, nem múljon sohasem. |
|
 H
Nyílt szó, ne játssz velem,
Jót nem teszel soha! |
|
|
|
Ma 2025. június 21. szombat,
Alajos napja van.
Holnap Paulina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
