|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
E pár sor nem rólunk szól,
már más idők járnak,
de néhol szívek törnek,
nem pár, de százak.
|
|
 Sz
Már alig-alig emlékszünk a mustra,
Mi présünkből oly vígan csordogált,
És kóstolgattuk reménykedve, s újra,
Hogy egy kevés cukor még nem árt,
|
|
 Sz
Elröppent az ősz, tél járatja
nap hosszant velünk a bolondját,
lehullt az égből pár szem hópehely,
megcsillan a tél, örök szépsége,
|
|
 Sz
A szép menyasszony unja már a fátylat,
feladni kész a szűzi lét havát,
alóla szíve dobbanása áthat,
szelíd szemén a nászi láng csap át.
|
|
 Sz
a tükörben látod
legtökéletesebb hasonmásod.
Ha mások szépnek mondanak,
e bókok lehetnek hazugok.
|
|
 H
Ki tart tükröt elé, vagy fölé napernyőt majd,
ha gyenge, s megremeg, mint lekvár az üvegben?
Ha elalszik, és nyála folyik a legszebb ruhájára...
Mert te, Őt, csak idáig szépnek, erősnek láttad.
|
|
 H
Csupasz ágaim lassan már szétfagynak,
orkán, ne hordj rám fagyos csipkéket!
Takarj be felleg vastag hólepellel,
hadd melegítsem a fázó cinkéket. |
|
 H
Megszűnt minden üzenetem,
csendes lett az élet
távolinak tűnsz Te nekem
mi csúf volt, már szép lett. |
|
 H
A puszta téren és parádés marson,
A körletben, őrségben napra-nap
A honvéd szolgál névtelen, kitartón,
De érdemrendet ő aligha kap. |
|
 H
Figyelem a sárguló gyertyafényt,
vajon mennyi ideje lehet még ?
Egyszercsak mintha megunta volna
félredőlt a fekete elégett kanóca, |
|
 H
Ki életében unokáit láthatja,
annak nem lehet oka semmi panaszra,
csak öröm töltheti be lelkét és hála,
nála van a földgolyó legszebb gyémántja! |
|
 MM
A Szeretet magánya nagy,
„Ő is csak ad” mondá a Nap,
ki lángot nem koldult soha,
s egyként megy kettejük sora.
|
|
 Sz
Ülünk belenyugodva mindazzal ami megsért,
az esték mintha korábban jönnének...
csak félig kísérlek,
mert versbe vesztem a másik felét.
|
|
 Sz
Fagy-deres, kinn jeges
köd fölött, fény törött.
Fáj a Nap, szánkra fagy,
jég alatt a derű.
|
|
 Sz
A remény förtelmes prostituált
Az emberhez, mint megmentő kiált.
Azt akarja, pazarold rá élted,
A végén Te is hiszed, úgy vélted.
|
|
 Sz
Azt mondtad akkor, hogy: „őrizd a kincset”!
Emléket ringatva, szerelmesen,
most egyenként mindet előveszem.
Rájuk az idő már pókhálót hintett,
|
|
 Sz
Kötelékben is lehet szabadnak lenni,
bár ehhez igazából szerencse is kell:
hogy ne akarjon bárki korlátokat szabni,
kötőféket vetni és hatalmaskodni.
|
|
 Sz
Megjelent, első hírnöke
a várva-várt Tavasznak,
a kedves kis hóvirág,
kertek díszének tartanak.
|
|
 Sz
Apró magból fakadt.
Nőtt, táplált ágakat.
Ékes lombkoronát
viselt az ég alatt,
|
|
 Sz
Nyiladoznak a jégvirágok
szobáim ablaküvegén.
Fagy karcol rá kristályszirmokat,
olyan szép, mint egy költemény!
|
|
 Sz
A pesti utca s a tér kihalt,
szürke köd ül a városon,
halkan dúdolok egy régi dalt,
a múlt emléke átoson.
|
|
 H
Milyen vagyok?
Hiába mondják mások,
magadat te csak tükörben látod. |
|
 H
Ki ez az „Atya és Fiú” –
így szóltunk gyermekként,
s miféle dolguk van velünk – |
|
 Sz
Fénybe borult a világ,
feledve a szegénységet,
hol a nyomor túllépte a
mérleget.
|
|
 Sz
Legyek esőcsepp,
És hulljak óceánba,
És marjon sós vizével
Hullámok hab leánya
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
