|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Nem akarok, verset írni,
Mint a gyerek ábrándozni
Mikor játszik játékával.
A szó nem játék, csak szándék,
|
|
 Sz
Dühöm és haragom teremtett egy álmot,
semmi közepében védtelenül állok.
Tehetetlen vagyok, elesett, magányos,
gyenge, kinek sorsa már végképp talányos.
|
|
 H
Rózsafámnak két bimbóját
letörte a nagy szél,
behoztam a szobába
és vártam mi lesz vélük. |
|
 H
Még emlékszünk az
első, titkos pillanatra,
amikor a légyott még
nem csak a miénk volt.
|
|
 H
Ahogy én elestem, nem esik úgy senki!
Ahogy én szaladtam, nem szalad úgy senki!
Cél előtt egy bucka, zsupsz, bele a földbe,
Nyekkentek csontjaim, s én ott, kifeküdve! |
|
 H
A csönd, mint háló, úgy feszült alám,
és kiestem a semmi ablakán,
majd kihúztak a tonna súly alól,
de három órám eltűnt valahol, |
|
 H
Lassan fakul, mállik az ősz tarkasága.
Űzi a tél, a színekkel csínján bánik.
Takargatná mind egy színre, egyformára,
de még oly sok a szürke mi túlburjánzik. |
|
 H
Tört hajó-bordák, foszlány-vitorlák,
Viharvert gályák sápadt réme,
Egy tört árboccsúcson kigyúl -
S a küzködő hajónak vége. |
|
 H
Törékeny testem részeit
lelkem vasváza tartotta össze,
életem sorscsapásai
makacs akarattal tönkretette |
|
 H
Megérkezett a hűvös őszi szél.
Vörösre, aranyra és barnára
festette az erdő minden szép zöld
levelét. Vadlúd csomagolt az útra. |
|
 Sz
Talpra állnék könnyen még,
De visszahúz a mészárszék,
Elfeledni már túl késő,
Hol van szívemben a véső,
|
|
 Sz
Éhes gyomorral születnek gondolatok,
Éhes gyomorral kezdtek a forradalmárok
Éhes gyomorral kezdtük az életünket,
Éhes gyomorral végződik a keserű élet.
|
|
 Sz
E mély por egykor volt ifjak, lányok,
nők és urak;
kacaj, sziporkák, vágy, nők ruhája,
|
|
 V
Érzem a levegőben az ősz illatát
Még néha feldereng, dudorászik a nap.
Érik a dió, a szőlő, lesz finom must. |
|
 H
Kárpátika kis harangját
ringatja a szellő,
csilingelve hirdeti,
a szabadság majd eljő.
|
|
 M
A világ így egész,
hogy minden mástól függ.
Sokszor fontosabb a rész,
a rózsánál a rügy. |
|
 M
Az őszülő, sötétbarna lombozat
már avarként lepi el a járdát,
s nem takarja, nem bújtatja el
a kicsi, világoszöld sárkányt. |
|
 M
A tó befagy, sima tükör,
rajta napsugár tündököl.
Léket vágnak a halászok,
halak után így vadásznak. |
|
 M
Fejünk felett, gyorsan
repülnek az évek,
kezünk, lábunk reszket,
hajunk hófehér lesz. |
|
 M
Írok,írhatok én bárkinek,
annak,ki szereti verseimet
szereti, igaz gondolataimat
a repdeső szép vágyaimat |
|
 M
A mai napon a szembogárba zárul a távolság,
és itt-ott az emlékekben ismét feltűnik,
s mint két folyóvíz, mely találkozik,
ugyanazon lap tükrében egybeolvad, majd távozik.
|
|
 M
Egy dolog ismerni az utakat,
De másik már járni azokat,
Egy dolog tollat, papírt ragadni,
De másik már rímeket álmodni, |
|
 M
- Ne siess! - Szépsége megbabonáz,
gyenge száron erős az élni akarás.
Fagyokig virító apró virágszirmok,
dércsillámos, kristályos, jégbimbók. |
|
Nem is oly rég történt, zimankós hidegben,
Kisbabám sírása hangzott fel a csendben.
Nincs szebb dolog annál, mit akkor megéltem:
Egy fényes csillaggal több lett fenn az égen. |
|
 M
Hagytad, hogy szétfújjon a szél,
magjaid, ma már másoknak teremnek -
királya voltál fényes trónteremnek,
s eladtad olcsó álmokér’. |
|
|
|
Ma 2025. június 24. kedd,
Iván napja van.
Holnap Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
