|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
A szivárvány végén létezik egy hely,
A világon túl hová szárny nem repít el.... |
|
 H
A macskák éjt mind feketék,
Én – az vagyok nappal is.
E baj ellen nincs segítség:
Vizet köpülni dőreség, –
|
|
 H
Tudom, rontom a hírneved. Engedd meg, hogy elmondjam neked.
Óceáni géniuszoddal felejtésbe tudod fullasztani botladozásom.
Ki lenne erre képes, s mi több, mivé tennél egy szegény esztelent,
miképpen tudnád bemocskolni, meggyalázni a tengert?
|
|
 H
Rénszarvas-szános szeretet
napjáról szőtt mese, |
|
 V
Felhők rohannak
odafenn az égen,
vihar készülődik,
vészjóslón, sötéten. |
|
 H
Tűzlobogásban, fény mellett csak járkálnak
A lerázhatatlan, fénnyel bélelt árnyak.
A fények, leégett mécsesek felett lebegnek.
Ha a lángot szél fújja, árnyak nagyon remegnek.
|
|
 Sz
Gyertek fiúk barikádra!
Hős harcotok lelt szabad hazát!
Bátran űztétek a Sátánt, s fiát!
Ám vérben fogant a szabadság.
|
|
 Sz
Isten veled hát tünő ifjúságom,
Ha meg kell lenni, ám hát hadd legyen!
Ha itt az óra, mért tartóztatnálak,
Hogy el ne hagyj még, mért könyörgenem.
|
|
 Sz
Tudom, sok ében éjszakán,
reszkettél értem jó anyám,
akár csak én, ha gyermekem
lázasan sírt a keblemen.
|
|
 H
Elveszett a fényes napkorong az égről
A levelek okker- rőt színt kaptak.
Vitatkoztak a morcos szellők a dérről
Búsan zokogtak felhők a fagynak. |
|
 H
Értem én, hogy él akinek a szíve dobog,
Megértem, mert szívemben eredendő tűz lobog,
Mellkasomban érzésekkel, vágyakkal születtem,
De mindenért mit szerettem, drágán megfizettem, |
|
 H
Amikor belőlünk egy szemernyi emlék sem marad,
csak rémülten ásnak elő kopott, elnyűtt papírosokból,
mint valami erős csontok, fehér kolosszusok, versekből
kerül elő szomorú szerelmünk óriás csontváza. |
|
 Sz
Derékgumim fekete,
régi autóm kereke,
s mivel úszni nem tudok,
most is félve indulok.
|
|
 Sz
Földünkön nyomor szivárog,
egyre szélesebb, mélyebb az árok,
szétszaggatja a világot
|
|
 Sz
Mikor elmentél, el sem köszöntem,
hogy mivé lettél és hol, nem tudom.
Mintha nevetnél, mikor bámulom
az eget, tán mosolyogsz fölöttem.
|
|
 Sz
Pillangók szállnak vadvirágok felett,
csodálatos szirmuk megigézik őket.
Sokféle színek, kellemes illatok,édes
ízű nedűk biztosítsák a holnapot
|
|
 Sz
Szól a szív halkan,
oly' bátorítóan,
ne félj,remélj,úgy élj !
Hallgass a jóra,
|
|
 Sz
Ficánkolnak a színesre megfestett levelek
Zizegnek, zörögnek, ahogy a haragvó szél megfújja.
Sugdolóznak egymással a vidám, forró nyárról....
A vén, öreg tölgyfát átölelem, önfeledten újra.
|
|
 Sz
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrizlek kérő tenyerekkel:
buzaföldekkel, fellegekkel.
|
|
 H
A zöldellő táj mindenütt betonszürke lett,
Az ember minden eberségén felülkerekedett,
Aszfalt utak, magas házak, ódon kőfalak,
Betondzsungel rejti el igazi rút arcunkat, |
|
 H
Vaszilij a főiskolán nem tanul,
Sokallja az írást, rajzolást. |
|
 V
Sütőtök sül a sütőben,
egész nap azon tűnődtem -
mitől oly sárga a tök ruhája,
amikor ecsete sincs? |
|
 V
nedves ablakon
gyorsan pergő eső koppan
csiga csíkot húzva |
|
 H
Eljött október huszonhárom,
egy nép mondta azt, hogy elég,
az ifjúból s lányból lett katonát
segítsd meg harcában, ó, nagy ég! |
|
 V
Fönt alkonyodik,
Bíborvörös ég-alja.
Ég még azúrkék. |
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
