|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 V
Titokzatos igaz boldogság
ész és szív közös dalára száll
hegedű és csalogány egy pár,
hárfa hangja hullámzik a légen át, |
|
 V
Kemény acél
seprűvel jár
az Úton Hó, s a Szél,
meghajlik itt |
|
 Sz
E lapon, a mai napon
őszt festenék,
ha lenne polcomon
ezer, meg egy festék.
|
|
 Sz
Lenge ruhácskában illan a tündérlány
virágról virágra, méz illata hívja;
egyszer csak beborul, sötét felhő tolul,
hideg, metsző szél aranyhaját fújja.
|
|
 Sz
Miért mondod nekem,
hogy még mindig szeretsz?
Nem kell már mondanod,
mert úgysem hiszem el.
|
|
 Sz
Alkotó sarkomban ülök
Csorog rám az őszi fény
Simogat és kicsit melegít
Ellágyít,emlékekből idéz
|
|
 Sz
Valamikor nagyon régen
amikor ide kijöttem,
esténként egyedül voltam
's volt, hogy kedvem is „kilöttyent”.
|
|
 Sz
Ülök a padon, fejem kedvesem vállára hajtom
Régóta vártam ezt az idilli pillanatot.
Fölénk hajló ágak simogatnak kedvesen, lágyan
Féltőn dajkálnak, karjukból fontak nekünk ágyat.
|
|
 Sz
Huncut mosollyal búcsúztál
mikor elindultam.
Lágyan mozdult a kéz, a váll,
és én Boldog voltam.
|
|
 Sz
Százféleképpen tudok örülni neked,
Százféleképpen tudlak szeretni téged,
Száz élet is kevés volna, hogy beteljek veled,
S száz felé szakítanak néha az érzelmek,
|
|
 H
Hol élek – csúcsvilág, pazar…
Kunyhó nem az otthonom!
Itt föld az ágyam, ég takar,
Árok – a sír, a fák – a fal,
|
|
 H
rosszkor
rossz helyen |
|
 V
Főzni kezdenék, nem sejtve,
A gyújtóláng, nem gyullad be,
Kezdek ideges lenni,
Mert szerelőt kell hívni. |
|
 Sz
Éjszakai égboltra vetül képzeletem,
ahogy múlnak a percek, szinte már itt lenn
nem is létezem, csak ott, fenn...
életem egy árnyék, egy mozdulat,
|
|
 Sz
Fűszeres illat, nyári éj,
a kerti tölgy alatt, a kis padon
hallgattuk a tücsökzenét
együtt boldogan.
|
|
 Sz
Mint a legvadabb szélvész, ahogyan lezúdul a hegyről,
Mint a lovasroham Gallipolinál, mikor előtör!
Úgy nőnek az unokáim… látszik, mind összes tényekből.
|
|
 Sz
Akkor magasak voltak a falak,
az emberek némán kiabáltak,
gyűlölték a felszabadítókat.
|
|
 Sz
Míg gépmadaratok a felhők felett
A kilométereket rója,
Gyakran az órára nézek,
Hány óra telt el,
|
|
 Sz
Megunták az erdő fái zöld színüket
Színes jelmezt öltöttek magukra
Abroncs szorítja vérző, fájó szívüket
|
|
 H
Nem mondtam igazat,
Fáj a szívem fáj,
De nem tudok jobbat,
Már nagyon nagyon fáj, |
|
 H
Meztelen korok szobrain
tünődtem,milyen lehetett az
erkölcs abban az időben.? |
|
 H
Varázslat volt a délután, az alkony fényt szitált,
halk dallammal zsongatott, ahogy szólt egy vén gitár.
Lábam táncra éhezett, bár fáradt voltam én,
a lány csak annyit kérdezett:"táncolunk ma még?" |
|
 H
A szerelem lángelme: hogyan fékezheted meg.
Netán ügetésben hordozza a könnyű hintó?
Hogy széttép engem egy oroszlán, az nem gyilkosság, nem is romlottság,
a dicsőség egy ugyanolyan szörnyeteg, kimutatható az agyara, s vájó körmei. |
|
 V
Az álmok érdekes dolgok,
ha megosztod őket mindenkivel,
akkor is csak a tieid maradnak.
|
|
 Sz
Szélcsendet jelzett a jóslat,
bár az ilyesmi soha nem ígéret.
Lengén gyenge szellő érint,
nem fázom, de lelkem mégis reszket.
|
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
