|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Funchal Maderia fővárosa
hol az utolsó magyar király
örök álmát alussza. |
|
V
Ifjú egykoron,
Fújtam erdőn, réten:
Nincs Paradicsom,
Mégis vár az Éden! |
|
V
Megnézném a Nagyszüleim földjét:
gyermekkorom legszebb nyarait:
fent a felhők, alattam a kis rét,
lent a Duna, s a zöld sziget virít.
|
|
V
Hajnal csendjében az arany Nap felkel,
mosolyát szórja kertemre az ég.
Szobámba vidáman szökken a reggel.
bokrok ágán zizzen zöld remegés.
|
|
V
Aprócska láb tipeg-topog.
Nyughatatlan izeg-mozog.
Sorban állni, lári-fári.
Lehetetlen ülni-várni. |
|
V
Bár szomorú a szívem,
vidámabb a szép lelkem
s lesz mindig vidámabb,
ha boldogságra találok |
|
V
Hiába harcolok megint elbukok
Hiába gyógyulok ,ha megbántotok
Hiába kacagok ha holnap sírok
Ha jönnek a hétköznapok s megfulladok |
|
V
Meginog, mi szilárd,
A valós tudás, fellazul…
Jön… ostoba az úr!
Ez a világ nagyon piszkos, |
|
Sz
Csillogó esőcsepp, könnyező égbolt
Hajnal közeledik, mint egy színes folt
Elvonuló vihar, messze nyargaló
Búvik bokorban, minden erdőlakó.
|
|
Sz
Ezernyi apró mécses ég,
a Hold ragyog, s az ég taván
csónakban ül egy indián;
megélni jött egy szép mesét.
|
|
Sz
Fekete fellegek
tornyosulnak az égen,
Eső csatornái
megeredtek végre,
|
|
Sz
derült ég a nappal
sártengert vigasztal
csillogó kerteket
borúra derűt vet
|
|
Sz
Valami mindig elmarad,
valamit simogat a Nap,
az összes képlet tétova,
s a végtelennek sincs nyoma,
|
|
Sz
elcsépelt szótagok a nők ölében
keserű az élet sör
míg szerelmed és dús haja is ében
méz helyett darázs gyötör
|
|
Sz
Lábujjhegyen szaladgál
a testi örömök ördöge.
Huncut szemeivel vetkőztet,
hirtelen ott állok egy szál semmiben.
|
|
H
Fakó az arc, lehunyt a szem,
Párnádra dőlsz, feladva végül,
S kezed kezem keresni készül,
Hogy búcsúzzon… Ó, Istenem! |
|
Sz
Ésszel kell a földön járni,
magad is nézd, ne csak mást!
Bárkit kész becsapni bárki,
de leginkább önmagát. |
|
V
Az emlék fogva tart s kivet,
felejtést könnyez a távol,
"a semmi ágán" ült szívet,
ringat a népes tábor. |
|
Sz
Mint a felhőszakadás,
Természet feddése,
Úgy a test-összeomlás,
A vég közeledte!
|
|
Sz
Úgy hullottak le rólunk ruhadarabjaink,
mint virágról a szirom, ha a szél lefútta.
még nem hervadhatunk, élnek vágyaink,
fiatal szerelmünk virágzik újra.
|
|
Sz
Kicsit megáll az a kerék,
mely fásultan, közömbösen
egyfolytában pörög.
Üres és félig szürkeség,
|
|
Sz
Fülledt feszültség ülte meg a kertet,
összebújt a lomb: esőre várt,
majd hirtelen szétnyílt, s egy szürke felleg
fújta szét a vihar vad szagát.
|
|
Sz
Miniszter dönt vagy parlament,
tetszik vagy nem, megértem,
ha nincs falat, rossz útra ment,
okszerű tévedésem.
|
|
Sz
Föld gyomrából csontos ujjaim
a felszínre felnyújtom.
Megkeresem a valóság óráját
és visszaforgatom.
|
|
Sz
A levegőben
Úszik a sok galamb raj.
Rekkenő hőség.
Galamb vadul turbékol,
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 14. csütörtök, Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|