|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
Hangodat hallottam szélben,
megfordultam,hogy lássalak.
Álltam ott sokáig csendben,
éreztem, velem vagy. |
|
 V
Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim, |
|
 V
Lelkem már lassult,
Lehet, hogy hunyni vágyik…
Álom, jótékony. |
|
 H
Ahol találkánk volt egykor a kertben,
Kinyílt az Ön kedvenc krizantémbokra,
S keblemben is kinyílt akkor ragyogva
Az én gyöngéden átérzett szerelmem… |
|
 H
Rézfényű legendák nyomdokán,
ahol a lét-mesék nyugszanak,
jel van az emlékek homlokán,
s múlt idő ruhába bújt a Nap.
|
|
 Gy.
És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve,
Hogy reszket agg feje, az ezüstös fehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már Szeptember, a nagy szénásszekér? |
|
 Gy.
Az alkotás lázában érzem, hogy lüktet a halánték,
Mint ahogy a jó izgalmában izzad az ágyék-tájék…
Kezembe fogom, régi, jó lúdtollamat,
Magamban meg makogom az új sorokat. |
|
 Gy.
Néha úgy érzem, a gyerekkorodból jöttem és
Együtt a pap kertjéből cseresznyét loptunk,
Mindketten felnőttünk,
De egy bizonyos időben a történelem elválasztott, |
|
 Gy.
Ha öregszik a nő… A ráncok a szemén
Elárulják, hogy nem harminc már régen,
De észrevétlen smink, s a könnyű krém
Fiatalítanak jócskán a tükörképen. |
|
 Gy.
Ó, én!
szoknyás gyerek még,
fölemelt karral álltam
az ég alatt és
|
|
 Gy.
Fogytán a tinta, szárad a toll,
csendes a szívem, nem zakatol,
elmúlik minden, illan a lét,
hullik a rózsa, hervad a rét. |
|
 Gy.
Nagyon kevesek, de vannak, akik tudnak szeretni,
Nagyon sokan vannak… eleve nem is tudnak szeretni…
Nagyon kevesek, de vannak, akik tudnak szeretni.
|
|
 Gy.
Szép volt nászkiséret,
feldíszített lovasfogatok,
gyönyörű virág halmazok
életrevaló jó kivánságok. |
|
 Gy.
Elnémult a rigó. Az esteli csöndben
az őszi bogár szomorú pri-pri dala szól már.
A távoli szőlőkben panaszolja szünetlen:
elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár! |
|
 Gy.
Félre tenném hajadat nyakadról a szájammal,
Szájammal kigombolnám blúzod kis gombjait
És a buta füledbe súgnám nem világosan,
Nem is hozzáértően de szomorúan: |
|
 H
Mikor nagyokat ütnek rajtunk,
Milyen jó lenne nem ütni vissza
Se kézzel, se szóval,
Világitni a napvilággal, |
|
 H
Sohase mond, nagyon régen
Nem volt senkid az alvégen…
Sohase mond el kétszer,
De ismételd elégszer…
|
|
 Gy.
Utam lassan véget ér,
Emlékek fakultan elbújnak…
Kegyelem sincs már… |
|
 Gy.
'Halál, ne vidd el őt karomból,
Ne vidd korán el a fiut;
Soká igérte őt éltetni
Az ég... vagy álmunk is hazud?...' |
|
 H
Valamikor nem gondoltunk arra,
Életünk váltózni fog rosszabbra,
Új korszakot élünk amit nem kértünk,
Halál orgiája jár körülöttünk!! |
|
 H
Kérlek, Uram!
Adj nekem lelki békességet,
elviselni olyan helyzeteket,
amiken változtatni nem tudok. |
|
 Gy.
Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak,
Mint az árnyék, leng a csónak. |
|
 Gy.
Új
Élet
Közeleg.
Rügyfakadás! |
|
 Gy.
Fekete, komor árnyát
Láttam a Hortobágyon, az Égen.
Száz tornyú Köd-város előtt
Strázsált vad-kevélyen. |
|
 Gy.
Kristálygömbök, leskelődők,
Dörömbölők, beleköttök,
Csatakürtök, egyikőtök, ellenörök,
Diszkógömbök, nekidőlök… |
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
