|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 H
Mikor a kútba nézek,
mint nappal, valós önmagamat látom,
ahogy vagyok, és ahogy létezem e világon. |
|
 H
Lepetyelő vénasszonyok
pletykálnak a kispadon,
akit ők ott szájra vesznek
nincsen annak irgalom. |
|
 H
Bika komor nézésed, bizony nincs lelkembe zárva,
Rémülten hallik, bent a szívem… veszett dobbanása.
Olyan vagyok, mint a túlélő, de nincsenek bennem fények.
Azt sem tudom, hogy lényemben élnek e jövőre, remények
|
|
 V
Tulipánbimbója,
rózsaszirma,eme
tavasz is megvolt
írva. |
|
 V
Mint egy árnyék, kísért a múlt,
Velünk marad, ami elmúlt,
Szorosan a nyomunkba jár,
Sose leszünk nélküle már.
|
|
 V
Érzem, itt a nyár,
A nap is magasan jár,
Nyári szellő érinti vállamat. |
|
 H
Hol az a tű, hol a cérna,
összevarrni, mi elszakadt?
Tompa a tű, rossz a cérna,
- nincs soha új a nap alatt –
hiányzik, jaj, az akarat!
|
|
 H
Óh, mosolygok, s vígan felelgetek,
s buzgón iszom szád léha szép szavát,
és rúzsom vérvörös, csakis neked,
és jut homlokodra is cirógatás.
|
|
 H
Szomszéd vágya...
minden álma,
- szeresse el Mammon lánya. |
|
 H
Ki is vagyok én? Talán csak
a minden és semmi bolondja,
aki dalolva lép a szakadék felé,
kinek csak a jelen porondja
|
|
.jpg) H
Lábujjhegyen, lassan lépek,
óvatosan körülnézek.
Észreveszem, ha követnek,
szaporázom lépteimet.
|
|
 H
Fölém borul. Természetellenes
a csüggedt ágak engedékeny rendje
(a körülzárt víz zöldjére beles
egy hasadékon át az ég gerezdje). |
|
 H
Friss, üde harmatos hajnal
olyan nagyon szeretem,
madár ébreszt vidám dallal
párját hívja kedvesen...
|
|
 H
Dédanyánknak büszkesége,
Régi Moszkva házai,
Utcákról a semmiségbe
Eltűntetek mára ti,
|
|
 H
Vártam valakire, de nem jöttél el értem,
furcsa, csodálatos, gyönyörűszép éjen.
Szívem apró dobbanása, lelkem susogása zengett,
már csak én vagyok itt, kit az élet, elevenen ellett. |
|
 Gy.
Elrohan a cudar élet, megnő a múlt,
Mit én gondolok, az már bőven elavult.
Jó sorsom van? Nem érzem, vagy alig-alig.
Saját sorsom érzem egészen halálig. |
|
 H
Ujjuj, mitől lett szép fehér
a szemközti háztető?
Eljött éjjel, s bemázolta
Berci bácsi, a festő?
|
|
 H
A holdkaréj ezüstös mosollyal kacsingat
Az éjszakában kíséri álmunkat
Csillagok sziporkáznak körötte
Tündérként szálldosnak kecsesen
|
|
 Gy.
Az eget lestem, azt a félgömb sorsot,
a Holdat vitte, mint egy rózsafoltot,
nagy éjszaka volt, s megtörtént egészen,
hogy utam kezdetét is visszanézzem. |
|
 Gy.
levertem a lécet,
behúztam a féket,
kevertem a pépet,
bámultam a szépet, |
|
 Gy.
A létkerék kileng,
de a jelen... mienk!
A reményünk kicseng,
szeretet ereje,
egybeforrt veleje,
|
|
 Gy.
Minden reggel a vadgerlék
búgása ébreszt fel,
hívja a párját, de az nem felel. |
|
 Gy.
Az én világom más,
Csupa ábrándozás,
A valóság is csak egy képzelet.
|
|
 Gy.
Lehunyt szemmel még édesen álmodón,
forró kávéd kortyolod a teraszon.
Szeretetem küldöm feléd a fénnyel,
színeset virágzó újjáéledéssel. |
|
 H
Derült reggel, hőség nincsen,
Futsz a réten át lazán,
Lassú bárka lejtmenetben
A vén Okán. |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
