|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 Gy.
…mert visszanézni könnyű,
előre látni nem,
a relatív időben
varázslatos jelen
iszonyú kataklizma |
|
 Gy.
Eső után, de szép a táj!
A büszke, sárga búzaszár,
egek vizébe részegülve,
piros pipaccsal elvegyülve,
alélva, fényre vágyna már! |
|
 Gy.
Csak szívből tépett őrület
lehet e kéz-lyuggatta hegy,
e csont-szívó lélegzetű
oszlopsor-döbbenet, |
|
 gy.
Tiétek csak egy tisztás,
ahol összefonódhattok.
Tiétek a szellő vigalma -
kiűzetés az Ég-alattba. |
|
 Gy.
A pajkos nyári csókokat nem feledem,
a szerelem ízű forró éjszakákat.
Nyárkeringő szédült táncát járnám,
míg vágyban eltemetve emlékezem. |
|
 H
Ne küldj virágokat
csak egy szálat nekem
éld a világodat
nélkülem kedvesem
|
|
 H
Ha munka, szívügy, háború
Elvinne messze tán,
Nem nyomna érted félsz, se bú,
Aludnék én lazán. |
|
 H
A napnyugtában, túl a dombon,
pirosan verődik vissza az alkonyat,
apróra összetört szilánkként ragyog
a tó felszínén játszadozva - vöröset csillogtat -. |
|
 V
Tüzet fogott szívem újra,
vad viharok heve dúlja.
Szavad szikra, lángom lobog,
kopott dobom vadul dobog. |
|
 V
Zaklatott éjszaka után
közeleg a hajnal
Az éj útján búcsúzik
lábujjhegyen a Hold |
|
 V
Meggyfa korhad évek óta,
Károkozók élnek rajta,
Fel sem fogja betegségét,
Szüntelen adja termését. |
|
 V
Létezz-érezz álmaim
holnapjában,hova tán
boldog utad vezetne,hisz
annak végén van egy lény |
|
 V
Vagyok! - s ha viselek
kalapot,
vajon akad-e,
ki hetykén |
|
 V
A mélabús, biggyedt ajkak
és gúzsba kötött akarat
emelik az én-falakat,
kütyüvel játszó szamarat... |
|
 V
játszótársak vagyunk egy ördögi körben -
pengetem még lantom, halkan, de érzéssel,
ha közel ülsz hozzám, tán Te is emlékszel.
|
|
 V
Macskám kimúlt,
teste kinyúlt,
nem nyivákol, ha éhes,
nem karmol, ha mérges. |
|
 V
Fűnek adlak, ölbe veszlek,
égig érő fámmá teszlek,
pokolból is visszaveszlek, |
|
 V
Színeivel beszél most a táj,
bíborba fordult az arany nyár.
A parton hosszan ásít az este,
szemem csillagod kereste.
|
|
.jpg) V
Az élet a benyomások szimfóniája,
Az életem a pech sorozat kavalkádja.
A sors állandóan, csak arcul csapott,
Sokszor rám mosolygott, orvul becsapott. |
|
 H
Ha hív a világ, kedvesem,
s ott munka vár, s veszély,
bár szomorkás tekintetem,
alszom, ha jő az éj.
|
|
 H
Szeretem a szerelmet,
melyet feldúlsz szemöldökeiddel,
földi szemöldökök...
hosszúak, keletiesen ferdék - meredeken merészek -. |
|
 H
Ne fordíts hátat, ha velem beszélsz!
Nézz a szemembe, vagy mondd, mitől félsz?
Ne hajtsd fejed, lássam tekinteted!
Szemtől szembe mondd el, mi ez Neked?
|
|
 V
Este van, este van,
madár vijjog messze,
csenddel tele tájban,
sötét az éj leple.
|
|
 V
adósságaim mint asszonyok nyíló köntöse virtuális
számlákat nyitnak a szerelembankok de készpénz-
re váltalak zsebemben hordalak mint ezüst kétszázast |
|
 V
Április volt, gyönyörű Tavasz,
a fák roskadoztak a sok virág alatt.
Te azt ígérted, eljössz hozzám
és a szokott helyünkön sétálunk már.
|
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
