|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Tölgyek, fenyők felettem
Kitárják lombjokat,
Alájok ha hevertem,
Álmodni álmokat. |
|
M
Kikelet a tavasz neve,
élet sarjad mindenfelé:
füvek, bokrok, fák, virágok,
üdítő, friss, illatok, vidám hangulatok, |
|
M
Még ép agya imával fohászkodik:
Lelki terhével még kapaszkodik.
"Adj Uram erőt nekem,
hogy terhem elviseljem, |
|
M
Újabb légy mászik a falon,
fogom a kést, levakarom
Jaj, lehullott a vakolat,
bosszankodom is emiatt. |
|
M
Napsugár jelezte,tavasz nem messze,
rügyek pattognak fáknak örömére.
Ibolyát árúl fiatal kis lányka.
topog maga körül mintha fázna !
|
|
M
Aztán egyszer, mikor Rád találtam,
megéreztem rögtön,ez az én világom
Vigyázni örökre,csak Rád, akartam
ami volt kincsem,mindent Neked adtam.. |
|
M
Pillangó a lélek,
nem hal meg teljesen,
új testben új életre lel. |
|
M
Nagy szél kapott fel,
április elsején,hónapnak
legelején, mindenki
bolondságokat beszélt. |
|
H
A múlt elmúlt, nem tér vissza,
a jelen folyton változik,
mégis folyamatosan létezik.
A jövő ismeretlen, |
|
M
De most mégis nyárra vágyok leginkább,
mikor minden csupa illat, báj és kellem,
a tikkasztó meleget, a hűs szellőt,
s fűből kémlelni a csillagos eget. |
|
M
Bolyongtam az érzelmek mezején,keresve
Egy másik szivet, ki megérti az enyémet.
Belebotlottam egy kőszívbe,nem gondoltam,
Hogy szomorúság lesz a vége |
|
M
Vasárnap jött át, Karácsony volt,
Sörszagtól bűzlött, köténye folt; |
|
M
Mily szalmaszagú, becses, ódon,
és bent minden néma, minden csendes!
Vágyón karjában ringatózom,
mély sóhajom szállt fel, messze. |
|
M
Az égről fény nevet le: csillag,
A horhosok mélységesek;
Fenyőerdőkben kél az illat,
Röpíti télies fuvallat,
|
|
M
Zaj zavarja meg a csendet,
Merengésből ébredezek,
nem nyalogatom sebemet,
idők múltával beheged,
csak a szívem marad üres. |
|
M
Egy ütött kopott almáriumra
révedtem ámuló tekintettel.
Semmi se mozdult, szó se tört csöndet,
az idő flörtölt a végtelennel. |
|
M
Kicsiny az orrod, gyermekem,
Övé kell mégis, hogy legyen;
Ha nem övé e szép kis orr,
Hol tettél rá szert, és mikor? |
|
M
Szerelmünk gáttalan,
Nincs ajtó, kulcs, mi zárja,
Mindenen átrobog! |
|
M
De jött a tél, a zord, a csípős,
az ólomszürke, a bágyatag.
Kélne a remény, a tiszta fény,
de nem engedi, még sápatag. |
|
M
Zöld legelőn sok a virág,
tarka színük étvágyat ád.
fehér tej is termelődik,
nem számít , hogy ki mit legelt, |
|
H
Egy pillanatra megállt az idő,
amikor kinéztem az ablakon.
Az alkony narancs- vörösben izzott,
ámulva néztem. Hm... Szépre szomjazom. |
|
M
Ha az időjárás meleg,
ismét levetkeznek.
Mezítelenül fürdenek,
alszanak, szeretkeznek. |
|
M
Mondd, a szél a vitorlákat
Mért cibálja oly vadul,
Víz titokban honnan támad,
Hogyha forrás kél alul? |
|
M
Magamelé nézek és gondolkodom,
vajon mi jöhet még ebben a világba,
amről le kell majd maradnom. |
|
M
Egymáshoz bújnak hárman szorosan,
Melegben persze csak a Csöpi van...
Hallgatják, három kis szív mint dobog,
S ha el nem szállnak, soká ülnek ott! |
|
|
|
Ma 2025. május 12. hétfő, Pongrác napja van. Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|