|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Dalolt a lányka templomi karban
Megfáradtakról hazán kívül,
Minden hajóról, hol bősz vihar van,
Örömfelejtő mindenkiről. |
|
 H
Az utcán gazdit kereső, elszökött kutya futkos,
Pedig az utca vastag hóval borított és árkos…
Az utcán gazdit kereső, elszökött kutya futkos. |
|
 V
Legfényesebb csillaga az égnek,
Minden este ragyogok az égen,
A fák közül hozzátok benézek
S látlak immár álmosódó félben, |
|
 V
Ösztön talán vagy megfogalmazhatatlan láthatatlan kötelèk.
Szeretnèm hogy itt lègy
hogy ne csak mint egy gondolat vagy eszme foganj meg
hanem ölts is alakot s válassz ki minket. |
|
 V
Egy szép reggelen arra ébredtem,
Egy évvel megint idősebb lettem.
Hála a teremtőmnek, aki megadta
Ezt a hosszú életet nekem. |
|
 V
Nem feledhető sebek
Lelkem mélyén hegesedő sebek,
soha nem feledhetőek |
|
 V
Sanyarú sorsot adtál Ellám!
Jobb álmaimat lopod… Ellám.
Ez, végső levelem,
Jaj! Hiányzol nekem! |
|
 Gy.
Még egyszer, mielőtt elmegyek
már csak a jövőbe tekintek,
önfeledten kézzel legyintek
és tőled függ, hogy hova megyek, |
|
 Gy.
Ősszüleink édenkertben éltek,
Isten ide teremtette őket.
Béke, bőség, boldogság,
tilalomfák, választás.
|
|
 Gy.
Hah! Nálunk esett,
Rögvest lett minden havas…
Csendes hóhullás. |
|
 Gy.
Mihez kezdjek az èletemmel?
Álljak èn is be a sorba ès szüljek töretlenül sorba
vagy netán a karrier oltárán áldozzak?
Tanuljak nyelvet vagy egyèb szakmákat |
|
 Gy.
A kandalló lobogó-vörös fényei tűztérből kinéznek,
A fenyőfa-gyertyák lobbanó-láng fényeivel elegyednek.
Nem ismerik egymást! Csak néznek és ettől bűvöletbe esnek… |
|
 H
Hull a hó a hamvas, szürke égből,
csipkefüggöny földünk ablakán.
Fehér paplan alatt
gyökerek, magok alszanak |
|
 H
Ma tán a béke ünnepelne,
A Messiásnak volna napja,
Ma mennyé kén' a földnek válni,
Hogy megváltóját béfogadja. |
|
 H
Álmokat kergetünk,
erről szól életünk,
Ha egyre találunk,
csalódottak leszünk. |
|
 H
Lassacskán, de minden nap közeledünk a saját halálhoz,
Mindennap egy reményt eltemetünk a majdani halálhoz…
Lassacskán, de minden nap közeledünk a saját halálhoz. |
|
 Gy.
városi utca,
szokásos hétköznapok,
modern stílusok. |
|
 Gy.
Nem vádolám balgán azért,
Hogy engem kifelejtett.
Hogy nem hozott ajándékot,
Szemem könnyet nem ejtett. |
|
 Gy.
Ne gondold azt Te,
Hogy világ jófelé megy!
Hősi kihívás? |
|
 Gy.
Csillog a fenyőfa,
alatta ajándék,
együtt énekelnek,
ez az ünnep oly szép... |
|
 Gy.
És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk...
Néked ajánlom égő szívemet... |
|
 Gy.
Éber álmomban megtestesülsz,
Vágyhullámomon velem repülsz…
Ölelés tárgya vagy,
Hiányod, roppant nagy. |
|
 H
Fúj a szél, zörgeti az ágat,
fütyörész, dudorász szomorú nótákat.
leveletlen ágon búsuló madárkák,
aranyos, etető gazdájukat várják. |
|
 Gy.
És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, |
|
 Gy.
Nem marad formám, leszek alaktalan,
Mígnem összedrótozom új önmagam,
Kit minden csínnyel divatosnak varrok,
A pokol hátha majd nevemtől harsog |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
