|
 Vendég: 48
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 Gy.
S bár fényes maozuleum virraszt
A legdicsőbb, legmagyarabb szivén.
De lelki őse: a rodostói Szent,
Sötét, nedves, szűk sírboltban pihen. |
|
 Gy.
Néha, mikor csak ülök elmélázva,
egyszerre visszalépek a múltba
Érdekes, soha meg nem ijedek
úgy látszik, vállalom régi énemet |
|
 Gy.
A lassan hervadó fűzek lombja gyorsan aranylik,
A messzibe látom, ha fölkapaszkodok a partig…
A lassan hervadó fűzek lombja gyorsan aranylik |
|
 V
A pokol kapuján kellett keresztül menjek,
nem volt biztosíték,hogy még egyszer
látni fogom szeretteimet. |
|
 Gy.
Zene: Te víz szökőkút medencéből
sugarad esik, hangod visszhangzik
boldogan ébredsz az ébresztő kéztöl,
beáramlásod nyugodtnak tetszik |
|
 Gy.
A remény, nem más, mint a vágy jó-nagy tükröződése.
A vágy elhatalmasodik, beteljesülést várjuk.
A rossz vágyaknak is van látható tükröződése |
|
 Gy.
Benn a szobánk langyos-meleg,
karjaidban sátrak verek,
s bekuckózom hozzád bújva,
ölelésed puha dunna.
|
|
 H
Úgy kél a nap,és úgy jön az este,
Mintha még mindég nyár lenne
Nyár a múlté, minden a borus ég alatt
Mikor már csak az emlék maradt. |
|
 H
Kövek kemények,
Szeretet maradandó.
Vegyített élmény. |
|
 H
Mindig tűrni kell,
míg jutalmát nem nyerheti el
a szív,de nagyon nehéz
amíg fáj az értelmetlen magány ! |
|
 Gy.
A fájdalom halhatatlan,
új áldozatra csap,
és arat. |
|
 Gy.
Oda adtam neki a mennyországát,
s közelben hagyott, nem adott viszonzást;
lebegést tanulta, én az élet álmát,
s így lassan felismertük egymást. |
|
 H
Mielőtt az ős kaján örökre elaltat....
Füledbe ősmagyar dal nem rival
A szittyakürt csak egy délibábos mese,
Ne félj,-nem átkoz,csak megvet Pusztaszer. |
|
 Gy.
Érzékeny lelkű emberek
nehezen felednek,
fájnak a régi sebek.
Férjem családja nem kedvelt, |
|
 Gy.
Arra jött fényes paripán
egy török bég, fején turbán.
Nosza rögvest látta Miska,
hogy micsoda kincses mustra. |
|
 Gy.
A haza oltárán örökön ragyog a nemes élet,
Mely szentelve magát, néki javára hevült;
És ha magas bért nem lelsz is mindjárt, ha korodnak
Irígylő nyelvén érdemed alkonyodik, |
|
 Gy.
Az ember sokat szenved
de így csodás ez az élet,
mert mindent túl akar élni,
szép jövőt adni gyermekének, |
|
 Gy.
Tiszta-vizet önteni,
Életpohárba, feladatom?
Életnek kéne! |
|
 Gy.
Nézem a fákat, annyira szépek,
őszi ruhájuk tarka varázs,
rőt leveleknek halma a völgyben,
titkokat rejtő lankapalást. |
|
 Gy.
Mai Miatyánk
Mi atyánk Isten,
ha vagy a mennyekben,
légy hozzánk kegyes, |
|
 Gy.
A Körhinta lánca szakadt,
láthatod, no, ne is tagadd -
Bár beleülsz, mintha lenne
védőszentek lelke benne.
|
|
 Gy.
Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye,
Mintha dajkám dalával vón tele, |
|
 Gy.
Vad magányomba
Is belevág… vadul csatt’!
Én vagyok, nincs ő! |
|
 Gy-
Költőnek, művésznek, az Isten tudja,
Mennyi tövissel van kiverve útja . . .
Kevés az, kit jó sorsa úgy vezet,
Hogy kipárnázott utakon mehet . . . |
|
 Gy.
Látod? A fáról, bokrokról hullanak le a színesedett levelek,
Látod? Erdei lombok is muriznak, de ők már avarban hevernek…
Látod? A fáról, bokrokról hullanak le a színesedett levelek. |
|
|
|
Ma 2026. július 22. szerda,
Magdolna napja van.
Holnap Lenke napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
