|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Létezik egy jobb kor,
égő csók közepette,
létezik egy jobb kor,
együtt veled karöltve |
|
 V
Kilenc hónap múltán,
nagy vajúdás között, Édes’
a fénynek átnyújtott.
- Így születtem én? |
|
 V
Még mindig látom a szemed csillogását, a mosolyod báját
s hallom a szavaid simogatását
érzem kezed selymes érintését. |
|
 V
Nem szenved az sokat,
Kit korán magához szólít az Úr,
Ha nagybeteg, fájdalmától
A halállal megszabadul. |
|
 V
Kigondoltam én egy nagyot,
össze-vissza írok, hagyod
értelme már miért legyen?
hagyjál békén, nem szeretem!
|
|
 V
Száll a kismadárka
Keresi a párját,
Repül messzeségbe
Ahol még sosem járt. |
|
 MM
ne engedd hűlni kertedet
mert fáradt színnel
a fény sem játszik többé
a hűvösek éjszakákba visznek |
|
 V
állítólag már egyiptom óta
kedvelték katalint
a tiszta nőket
|
|
 V
Azt hiszed, szabad vagy?
Ezt diktálja agyad.
De ez csak a látszat.
Kevés az alázat. |
|
 V
Azon a gyönyörű novemberi napon
A boldogság kopogott be ablakomon
Csillagoknak fényét magaddal hoztad
Sorsunk ezüst fonalát így összefontad |
|
 H
Nehezen formálódnak szavak a papíron,
Már egyik sem olyan édesen hajlékony,
Nehéz már a kezem, nehéz az irón,
Tintám száradóban, nem folyékony.
|
|
 H
Jöhet nehéz sodrás, kavargó nagy örvény,
de életemnek álmát, nem szegheti törvény.
Segíts megtalálnom, - Istenem - az utat,
melyen végigmenve, minden ember kutat –
|
|
 H
Oh, vágyálom, te, mi légbőlkapott vagy, szertehullasz,
Mikor karom feléd nyúl ki, érted, várakozva,
S te, te édes mivoltja a létnek összecsuklasz,
S bennem a mélyből jön elő a bánat-könny arcomról lehullva. |
|
 H
Öreg vagyok, öreg, az idő nem bocsájt,
Nem is tudom éveim mikor gyűltek össze ...
Egy könyvet olvasva, egy-egy fruskát szeretve,
Éreztem megostoroz a tiszta kacagás. |
|
 H
A zenét andalogva hallgatjuk,
Elbűvöl minket, és dúdoljuk.
Lelkünkben érezzük a varázsát,
Ahogy átölel, és kifejti a hatását.
|
|
 MM
Agyő, Baku! Te egyszerű kis nóta!
Ölellek még egyszer, te jó barát…
Majd ints búcsút felém – fejed aranyos rózsa –
derűsen, szelíden, lilás ködfátylon át. |
|
 V
Csípős hideg reggel
Jégvirágot rajzol éppen
Dér borítja fák ágát
Gyöngysor ragyog pókszálán |
|
 V
Megvirradt névnapodnak reggele,
Kislány, arra kérlek, ne gyere
Ki ma reggel, az udvarra semmiképp
Mert a nap nem viselné szégyenét, |
|
 V
Belső békém folyamárja simítja
érdes felszínét napi gondnak,
kiveti nyugalmam aranyát; s a
bennem csillogó szemed gyöngyét.
|
|
 V
Áldott az gondolat,
csak borona szalad,
táptalajra az élet,
hátha újra fakad. |
|
 V
Hogy azt tehesd
mit elméd engedi,
vágy, mely lelkeden
ezer őstől fogva ül. |
|
 V
Simogat aranyló szemed,
dobogó szívem húrjai zengenek
Csöndes rezgések, álmok és vágyak
lelkem dallamai Tehozzád szállnak. |
|
 V
Lépteid hangja fülemben zúg, mint szívem dobbanása,
Körbevesz újra és újra édes illatod, szíved halk suttogása,
Még lüktet a testemben lelked bársony simogatása.
Nekem esik éles szúrófegyverével a magány éjszakámon,
Harcol vele szép emlék, ám elcsúszik reménytelen álmon. |
|
 V
Az elhagyott lábnyomok esővel teltek,
De múltak hosszú évek, hónapok, hetek,
S a szívem kemény kő: nem nyílik rózsává,
Pereg bár naptár, míg perc kattan órává; |
|
 V
Bágyadtan ül bennem őszködöd
Lelkem rozsda-csenddel győzködöd
Szárazon zörög a pillanat |
|
|
|
Ma 2026. október 03. szombat,
Helga napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
