|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
Már elmúlt, nem a törvény alázatos szolgája vagyok,
De a versírásban nagyon is jeleskedni akarok.
Igyekszek jókat írni, legyenek tele lélekmarkok.
|
|
 H
A nyár mezítláb jár,
tarka virágos ruháját
játékos szellők fodrozzák.
Bárányfelhőkkel táncot jár, |
|
 V
Tekintetem végtelenen révedt,
bágyadt tenger mély álmából ébredt.
A selymes paplan meggyűrten éledt,
hajók vitorlát bontottak nékem.
|
|
 V
A fénycsóvák és a fénysugarak, egész nap támadtak…
Ettől még a felhők is féltek, úgy tűnik, jól elbújtak…
A fénycsóvák és a fénysugarak, egész nap támadtak. |
|
 V
Kedvenc mesehősöm Gulliver,
írói képzelet szülte ember.
Hajóorvosként sokat utazott,
csodás helyekre eljutott. |
|
 H
Átálmodtam az egész életet,
Tán az is álom volt csak, hogy születtem ;
Lehet, hogy te is fantóm vagy csupán,
Máshol nem élsz, csupán az én szivemben. |
|
 H
Végtelen éden,
sószagú tenger,
szelíd hullámok,
gondtalan ember. |
|
 M
Apa, anya, gyerekek,
gondoskodás, szeretet,
közös élet, közös lakás,
együtt vezetett háztartás. |
|
 M
rongy a ruhája,
sár a cipője,
csavargó léte
munkátlan élte. |
|
 M
Türelmetlenül álltunk hosszú sorban,
fülledt melegben,egy régi múzeumban.
Előttem egy csodás,drága tünemény,
feszült ruhája szembetünő élmény. |
|
 M
Csalogattak üde pálmák,
végtelen selymes tenger.
Leanderek kacérkodtak,
s égig értek a hegyek. |
|
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/A-3222366-1488729959-1324.jpeg.jpg) M
Vakság... de nem kívánok látni, nem.
Hisz' ez a vakság csupa fény, öröm.
Gyönyörtől reszket minden idegem,
S eltörpül minden régi gyönyöröm. |
|
 M
A felhő mögül csak
Kicsap vadul, rettegtetőn.
Félelmet is ébreszt. |
|
 H
Régebben történt velem
de, még jól emlékszem.
Nyáron volt, kint a parton
a tó mellett, a strandon. |
|
 H
A világra
Miképen jöttem,
Hány óra szállt el
Suhogva fölöttem |
|
 H
Utóbb, hogy elmentél Abigél,
Súgtad: ki szeret, mindig remél.
Vágyó tüzem lángol,
Várok… mit-se mástól. |
|
 M
Él az emlék
a szívedben
nemes lelkedben
örök emlékben |
|
 M
Mogorva felhőim
Csak állnak az égben,
Létben. |
|
 M
Ó kedves erdőm! Ó hát újra látom
Sötét bükkfáit, zsongó hársait,
Hány fényes, forró nyári délutánon
Fölém hajolt az ismerős csalit, |
|
 H
Robog velem a vonat,
útközben nem áll meg sehol,
az elsuhanó tájak mozaikjait bámulom
át - a koszos vonatablakon.: egymásra gyűrődő földek, |
|
 H
Bánatunk, a világ elől nem könnyű elrejteni,
búskomor szavakat soha ki nem nem ejteni,
ám ami ennél is sokkal, de sokkal nehezebb,
boldogság megjátszása. Másnak kedvesebb. |
|
 H
A felséges nép szent nevében
Iszik és ordit a tömeg,
Aki legjobban győzi borral,
Az lesz a »szeretett« követ. |
|
 H
Kérdésem van, hogy meddig tart az égi végtelen,
Meg, hogy a sok csillagot mi tartja a végeken?
Ja! És még, hogy a napfény tüze honnan végtelen? |
|
 M
Legyen tőke bankkártyádon,
legyen készpénz a bukszádban,
legyen munkád meg lakásod,
legyen szeretőd, barátod, |
|
 M
Épp nem volt otthon senki, nagy, a legnagyobb szerencsémre,
Beültem a kádba, elmélkedtem is nagy békességbe.
Jó forró vízben talán két órát henyéltem,
Másnap reggel meg szép napsütésre ébredtem. |
|
|
|
Ma 2024. november 26. kedd,
Virág napja van.
Holnap Virgil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
