|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Meleg nyár van, mégis fázom,
mint a jég, hideg a lábam.
Fájdalom járja át testem,
nem marad ki egy kis hely sem.
|
|
 H
A csend az években, hónapokban kísérőjükként velük sunnyog,
A csend az órákban és percekben csak rohan, soha el nem kullog…
A csend az években, hónapokban kísérőjükként velük sunnyog. |
|
 H
Lenéznek és gúnyolnak engem,
Ugy járok itt mint idegenben,
A gáncsot tűröm, hallgatom,
Lenézve — büszkén, szabadon.
|
|
 H
Őszirózsáit szórja a kert,
Juhar sárgul, egy karcsú, az utcán,
És a hideg köd lecövekelt,
Naphosszt mezőkön fehérlik lustán |
|
 H
Egyszer két kis cica-mica
kiszökött a rétre,
Cicamama jaj de búsan,
szomorúan nézte. |
|
 H
Ti ákácfák e kertben,
Ti szépemlékü fák,
Amelyeken szivemnek
Oly drága minden ág. |
|
 H
Isten kezében és karjaiban lenni,
mindig megnyugvást hoz, így kell most elhinni,
hogy van kiút a sötét, kietlen katlanból,
van még arra virág, hol halvány gyertya pislákol. |
|
 H
Bolond tanár
magyaráz üres padoknak,
nem látja már,
tanítványok nem hallgatják. |
|
 H
zsibbadt lábait kinyújtja a felleg
csepergő lépte a mezőn felragyog
a napkorong még dombtetőn billeg
szivárvány alól bámulják a halkuló zajok |
|
 H
Öreg kert mélyén láttam őt
Tikkasztó nyár fülledt delén.
A vén kert mindig naptalan
S ő csöndesen csak várt szegény. |
|
 H
Domboldalban lepihentünk, egy kiugró sziklán ücsörgünk,
Lejjebb csordogál egy klassz kis-patak, remélem, le nem esünk,
Akkor fogalmam se nincsen, hogy mi lenne, min röhögcsélünk. |
|
 H
Légy került a levesembe,
a húst helyettesítette benne.
Megfulladt a légy - szegény,
még meg is gyászoltam én... |
|
 H
Üzennek értem messze távlatok...
szállani szeretnék, mégsem szállhatok
Sok titkot rejt feltáratlan messzeség,
amit kiaknáz majd jővő nemzedék |
|
 H
Fogoly voltam, a látvány foglya
egy szobor tette: Michelangelo PIETÁJA.
Emberek gyűrűjében állt, testem - lelkem
itta a csodát! Könyv nem adhatja vissza |
|
 H
A sötét menny lebámul
A csillagos Dunára.
Halk-némán zsong a völgyben
Aranynyal sávos árja. |
|
 H
A közmondás is jelentős az egyéni és közidentitás képzésében,
Ugyanis, erre is szükség van az útkeresés, haladás szükségében.
A közmondás közösséget formáló, sőt teljes nyelvi kifejezésében |
|
 H
Nyár volt és csodásan kék volt az ég,
nyillott a rózsalevél.
Tarka pillangók repkedtek,
virágokon megpihentek. |
|
 H
A hosszú, néma mozdulatlan ősz
Aranyköpenybe fekszik nyári, dús
játékai közt, megvert Dárius,
és nem reméli már, hogy újra győz. |
|
 H
Az alkony rozsdás tűzében táborozott az ezred,
Jimborean kapitány elnyúlt, érezte, elernyed...
Letaglózó álmában mindjárt nyöszörögni kezdett,
Lehet, hogy belül a lelkiismerete leledzett? |
|
 H
Feleségek eleségek
A férjnek van felesége,
sok szerepben segítsége.
rendben tartja az otthonuk, |
|
 H
Elvadult tájon gázolok :
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar. |
|
H
Béke követei mentek, tárgyaltak,
Eltaposták őket, rajtuk fanyalogtak…
Vélemények árnyaltak? |
|
 H
A Nyár napjainak közepe volt
És a Nap, lángoló útjában
A meggyújtott nyilait szórta szét.
Övéből, derűs köntöséből, |
|
 H
Mocskos lepedők a felhők,
kivillannak itt-ott világos szeplők.
Robot-rakéták mossák szüntelen,
tüskés kefével kilyuggatják, bűntelen. |
|
 H
Jó hogy vagy nekem,
Átértékelem az életem !
A béke megfontolt kora,
Nélküled nem volna csoda ! |
|
|
|
Ma 2025. május 05. hétfő,
Györgyi napja van.
Holnap Ivett, Frida napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
