|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
S kezdi a mesét a Jó Öreg
Hallgass, gyermek, figyeld lelkedet
Általam láthatod meg a végeket
|
|
 M
A megbánni valók tömkelege, mint egy elveszett-holt sereg, vesztegel,
A lét tudja mi történt, de mit kezdene vele, a rég lélektelennel?
A megbánni valók tömkelege, mint egy elveszett-holt sereg, vesztegel. |
|
 M
Magas fenyő mögül lopva
Körbenéznék én legott:
Kinek léce, kinek botja
Hagy a hóban mély nyomot?.. |
|
 M
A' szép Virradtakor mélázva menék én,
Egy virágos rétnek bájaló környékén.
Mély el-andalodás között bámultam ott,
Mint szedt a' Zefir egy ró'sáról bal'samot. |
|
 H
Tépett ruháját fölpiperézi,
Kaczér mosolyához úgy illik e mez;
Holnap temetik — nem bánja, nem érzi,
Ma még epedőn szeretőt keres. |
|
 M
Csecsszopók voltunk hajdanában,
amit soha nem felejtünk el,
mert olyan édes volt az anyatej.
|
|
 M
Csengettyűim mind zenélnek
A szügyelőn tucatszám,
S amint kurjantok, a népek
Künn vannak már az utcán. |
|
 M
Augusztusi nyár volt akkor,
bágyadt napsugár, vasárnap délután...
Csalitos pataknál öreg anyóka ül,
nefelejcset szedett, koszorúkat köt.. |
|
 H
Kovácsműhely… Sötét, fülledt,
Súlyos benn a tűz heve,
Csikorgástól, zajtól lüktet
Mesterének most feje. |
|
 H
A szerelem szó ezüst hang,
fény a vízen, siklás,
ahonnan énekelve hívod
mély égő folyó aranyából és |
|
 H
Ha Isten azt megengedné,
Hogy egy vágyam teljesüljön:
Nem kívánnék semmi mást,
Csak egyetlenegy varázst, |
|
 H
Valamikor álmaim voltak,erröl a kis
országrol,hogy kinövi magát az
örök civódásbol... |
|
 M
Az esti csendben elsírtad magad,
Keserves könnyeid a földre hulltak folyvást,
A bánat elfogott, a súlya rám szakadt,
És mégsem értettük mi ketten egymást. |
|
 M
Talán azért van igy, mert nem sokára
Nyugodni ott lenn fogok én,
Keblem kihűlve és szemem bezárva
A sir mélységes fenekén. |
|
 M
Gyöngyözött a friss, forró húsleves,
köszönet járt érte vagy tízszeres!
Átfonta őket a lelki béke,
oltalmazón, mint madárt a fészek. |
|
 M
Igy szólt a fecske fölöttem suhanva :
»Légy vígabb, megtört ím a tél uralma.,
Oly vidám, boldog minden szerteszét.
|
|
 M
Az első rózsa andezit,
A második rózsa vörös bor,
A harmadik rózsa egy pacsirtatoll,
|
|
 M
Nagyon érzékeny és bosszúálló.
Sokat beszél telefonon
És gyakran sír.
|
|
 M
Egy darabig egymást nézik,
Hangjukon már béke érzik,
Elvonul a vihar s végül
Nap is süt a felhős égrül. |
|
 M
Majd fekete felhők kúsznak elő messze,
Mérges lesz a folyó, bömböl szerteszét,
Felszökik hulláma magasra freccsenve,
Erős kéz dobálja így e földtekét. |
|
 H
Az alkony rózsafátyla árnyát szeliden ejtve el,
A korzó minden este ilyenkor éled fel.
A nép az utat meg nem unva sétál le-fel,
Keresve valakit aki talán soha nem jön el. |
|
 M
S hogyha a léted véget ér
- születünk, élünk, meghalunk-,
elnyel a fény, az égi tér,
s örökre egybe olvadunk. |
|
 M
Magányos szívvel,
üres lélekkel
telve félelemmel
hideg kézzel
|
|
 M
A csendtől zúgó zajos erdőben, őspadon ülünk,
Ha csendben is, fogjuk kezünket, lélek-egyesülünk...
A csendtől zúgó zajos erdőben, őspadon ülünk. |
|
 M
A kedvesem két orczája
Tündér-kertnek rózsaszála.
A tündér-kert a szerelem,
Ahol ilyen virág terem. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 18. péntek,
Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
