|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 M
Ártatlan tekintetek,fénylő szemek,
átadva magát,csodás érzelmeknek.
Nincs szó,mely kitudná fejezni azt
az érzelmet, ami elönt mindenedet. |
|
 M
S az angyal ismét eljött:
Kívánj még egyet lányom!
A szerelem nagyon fáj,
Inkább a sírba vágyom! |
|
 M
Ó, hány éve is van annak,
amikor az a bizonyos hulló csillag elsodródott
és volt nekem is egy szerető anyám?
Nincs semmim, sem iránytűm, sem kormányom:
|
|
 H
Benne vagyok tavaszban,télben
benne vagyok,csodás kék égben
benne vagyok virágok szirmában
zöldellő rétek minden fűszálában |
|
 H
A süket csak magát hallja,
aki vak, magát sem látja,
aki béna, nem mozoghat,
aki buta, okosodhat. |
|
 H
papír szántóföldeken
szomjazó betűvetés
a tudatlanság perzsel
eszköze felégetés |
|
 H
»Augen, sterblich schöne Sterne!«
Also mag das Liedchen klingen,
Das ich weiland in Toskana
An dem Meere hörte singen. |
|
 H
Imád engemet egy ing.
Fehér, gyengéd, édes lángba öltözött,
Fáradtan izzadok, selymesen szétnyílik,
A karjaimon hordom a szobában és táncolok.
|
|
 H
Mindent összevetve,
Jobb az állhatatos álom.
Keserű ébredés… |
|
 H
A szürke felhők óriás csoportja
Egy pillanatra szerteszét szakadt
S a kék egen vidáman mosolyogva
Egy napsugár, mint tűz végig szaladt.,. |
|
 H
Suhanó táj, suhanó idő.
Megállitanám az állandóan változó tájat,
Az állandóan változó embereket.
Ó bárcsak megtehetném!
|
|
 H
Kertünkben a rózsák között
kinyillott egy vadvirág
mélykék bársony szirmaira
tarka lepke szállott rá. |
|
 M
Hervadt lomb megzörren
A szellő sohajtul —
Haldokló szivem is
Néha föl-följajdul. |
|
 M
Szavak kimondva valós tett nélkül,
árva kis levél, folyóvízén hánykódó,
valahol partot ér, elrohad, leépül,
elme, s szív polcain, nem lerakódó. |
|
 M
Imádom nézni én,
Midőn a fecske,
Mint nyíl, felível, majd
Zuhan sietve. |
|
 H
Kubla khán sátorában
olaj lámpák égnek,
háremben új lány
könyörög az égnek. |
|
 M
Dal születik ma is bennem,
boldog vagyok, jó a kedvem,
s ez az érzés lágyan átfon,
amíg vígan karikázom. |
|
 M
sok szegény ember turkál,
innen gyűjti a kenyeret. |
|
 M
Házunk körül a vad folyondár
Ütött magának jó tanyát
Maradtam volna én is ott bár,
Ne mentem volna el tovább. |
|
 M
Sorsom blokkom,
Nincsen is voksom…
Elvesztettem az arcom,
Utánad vívom harcom… |
|
 M
Olyan jó lenne,
Inni a kék madár látványát,
Megkapni a tegnap holnapját. |
|
 H
Miért van az, hogy éle van a kőnek?
Miért van az, hogy visszanézni fáj?
Miért van az, hogy intrikákat szőnek?
Miért kopár az egykor lombos táj? |
|
 M
Várlak! — Remegve, lázban égve
Ki-ki nézek a lomha éjbe;
Valami súgja énnekem,
Hogy el kell jönnöd, édesem! |
|
 M
Mint egy romos makadám
Út, oly’ az
Éltem ám.
Zötykölődök, |
|
 M
Hangtalan az éj, tiszta ez a szív,
mely ragyog és álmodik, és reménységre hív.
Porrá lett a hajnal, és szétszakadt az éj,
s a magányos Holdvilág, nyugovóra tér. |
|
|
|
Ma 2024. november 26. kedd,
Virág napja van.
Holnap Virgil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
