|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Egy hosszan tartó esőzésből,
A víz erélyes folyásában,
Letört egy szikla darabot,
Ami titokban adott egy halk hangot |
|
 H
Talán ezért sem maradhattam
kilenc hónapig, burokban.
A kórházból is hazaadtak
dögcédulával is elláttak. |
|
 H
az erőszak egy szörnyeteg,
aljas érzelmekből, mocskos ösztönökből
pusztításra született.
bűnös vagy ártatlan, egyre megy, |
|
 H
A háború, maga egy végtelen rettegés!
Az egyénnek, sorsa elől nincsen menekvés.
A háború, maga egy végtelen rettegés! |
|
 H
Ti fekélyek a hazának testén,
Mit mondjak felőletek?
Hogyha volnék tűz: kiégetnélek,
Égetném rosz véretek. |
|
 M
Micsoda életem volt, csak dobált jobbra-balra, mint vihar a lélekvesztőt.
A sorsom belső hangja meg, csak biztatott, hogy élvezzem, mint gyönyörködtetőt.
Mese nincs, fenét sem ért az elátkozott létem
És ebből nincs kilépés, ma már tudom, nem vélem… |
|
 M
Kínzó éhség, halovány remény
hajszol haza. Apám fut elém,
átölel; sírunk mind a ketten.
Ünnepi asztal vár odabenn. |
|
 M
Képeken - ha ábrázolják - üres csontváz.
csontkezében tart egy kaszát.
Bár ő maga halhatatlan,
áldozata - halott - sok van. |
|
 M
A falban márványtábla van.
írását betűzgettem —
S ott termett csöndben, zajtalan
Egy vén koldus mellettem. |
|
 M
Hadd legyek számodra olyan, mint egy dal,
Te, a süketnéma néző
És megígérem, nem sötétítelek el
A kölcsönvétel érzésével. |
|
 H
Ady szerelmes versei
gyötrő szenvedély vallomásai.
Mértéktelen sóvárgás kéj után,
beteljesülés kínja vár. |
|
 M
Köd borult tegnap reggel a tájra,
Napocska felkelt, ámde belátta,
nincs nagy hatalma a köd felett, |
|
 M
Elnézem az őszi rózsát,
Bús halottját dérnek-fagynak...
Ne higgyetek a mosolygó,
Ködöt bontó őszi napnak! |
|
 M
Még a rádiós felderítők is leadták, nagy csoport német közeleg,
De Iljin parancsnok kétségei dolgoztak... Vártak a lándzsakötegek. |
|
 H
Fejemben lakott az eszem,
de elvesztettem a fejem,
mert fejvesztve menekültem,
balesetet elkerültem. |
|
 M
Társaságból észrevették,
Hahotát vadul elkezdték, nem kérdeztek, csak nevettek,
Jókedvvel ellátva… így szerettek! |
|
 M
Kifáradva, megtörötten
Haza jöttem, haza jöttem;
Haza jöttem, itthon vagyok,
Jaj de nagyon boldog vagyok |
|
 M
Nem menekülhetsz, mélyen szívedben az érzés,
most azt, és úgy érzed, elállíthatatlan a vérzés,
de láttam már roppant fát jajongva kidőlni a viharban,
gubbasztó, ázott tollú énekesmadarat hallgatni zivatarban. |
|
 M
Talán néha még gondol rám, s mosoly ül meg arcán,
túl vagyunk már sok, félreértett érzelmek harcán,
messze vagyunk egymástól, de mégis, bennem létezik,
gondolok rá szívemmel, s így lelkemmel együtt lélegzik. |
|
 M
kedves hagyomány
régi falusi szokás
a búcsú-tartás |
|
 M
Gyötrő élethevülésem van!
Mit kéne’ tennem, nagy kínomban?
Nem vagy ott végleges?
Hozzám meg kétséges? |
|
 M
Hallod a szél zúgását a fák közt,
hallod a levelek susogását?
Hunyd le szemed, a táj hangszeren játszik.
Hallgasd a kis patak csobogását... |
|
 M
Tékozlom az időt, erőt,
Minden, mindegy a sir előtt,
Hol elpusztulni összejön
Dal és közöny. |
|
 V
Verset írok rólad, míves rímbe fonlak,
nem lehetsz egy fél szó, félbehagyott mondat,
erős tölgyfa voltál, nem csak holmi árnyék…
Gazdag lombod alá oly szívesen állnék, |
|
 H
Az én szerelmem egyszerű asszony,
Melleit nem fedi melltartó,
Feneke-hátsója-nagyocska, de olyan vonzó.
Bár nem is olyan rég azt kiáltotta nekem:haragszom! |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 12. péntek,
Mária napja van.
Holnap Kornél napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
