|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 H
Hányszor kezdtem újra az életem,
hányszor volt sötét az ég felettem,
sokszor térdre rogytam, elestem,
mindannyiszor felálltam, felkeltem.
|
|
 H
Nagy költő akarsz lenni?
Sokat kell érte tenni…
Nagy költő akarsz lenni? |
|
 M
Tud meg, ki jársz a temetőben
S könnyezel egy-két hant felett;
Csak a halál az, amit tőlünk
Irigylenek az istenek. |
|
 M
Líra a mama,
Epika az apa,
gyermekük a Dráma,
Íme a műfajok családja. |
|
 M
Gyere velem virágot szedni,
pipacs mezőn hemperegni.
Hanyat fekve, virágok között,
elmondom szerelmem örök. |
|
 H
Ha én vagyok a Föld igaz ura,
jobban kell ügyelnem szolgáimra.
Egyre szemtelenebb lett az ember,
rombolja, amit én teremtettem. |
|
 H
Ha majd meghalok? Akkor már nem húzza életteher a vállaimat,
De majd a leszármazottaim, haragban lesznek, mert volt valamim…
Ha majd meghalok? Már nem tudom elmondani ezt a nagy bánatomat,
Pedig kéne, |
|
 H
Ha minden forr, daczol, viharzik bennem,
Minden csöpp vér szivem felé tolul,
Eresszetek ki a szabadba engem —
Hervasztó lázam ott lecsillaptil. |
|
 H
Úgy gondolok mindig rátok,
drága versek, jóbarátok,
mint anya a gyermekére,
vagy a pap a szentmisére – |
|
 M
A Halál völgyében járok,
bebocsátásra várok.
körülöttem sorstársak.
A Halál láthatatlan, |
|
 M
S midőn az éj köszönt be,
E szárnyas angyalok
A Mennybe viszik őt fel:
Egy gyermek – játsszon ott... |
|
 M
Beszélsz, hogy boldogság a földön
Csak a tűzhely köré jutott . ..
Én meg lassan azon tűnődöm:
Hogy te mindezt honnét tudod? |
|
 M
Lelkem, kacarászgatva dudorász,
Tűrésem képmutató lélekmáz.
Lelkem… nincs mire, de mindenre vigyáz!
A magányhoz... készen áll, hogy jól megmász. |
|
 H
Ifjúságunk
illatos virágát
tűnő évek elhervasztották,
leperegtek bársony szirmok, |
|
 H
A természet mesteri szín orgiáját, szépséget látok,
Ez nagyon különleges látvány, nincsen csak ősszel… mit fájlok.
A múltamból is előhívok ilyen szép szín orgiákat,
Mintának, és sietek ugyanilyenné tenni a mákat! |
|
 H
Az ócska Lim-lom közt kutatva,
Egy kis levél akadt kezembe,
Fakult az irás, régi álmok
Emléke zeng, zsibong fejembe. |
|
 H
Keresem a szavakat, de nem találom elég szépnek,
hogy leírjam, kimondhassam meseszerű álomképnek,
ki vagy, mit teszel velem, s mit is jelentesz énnekem,
lelkemen, aranytorkú, trillázó, madárdalos énekem. |
|
 H
Ez egy nagyon nehéz kérdés.
Sokunkban nagy a féltés
mert, félelmetes a felejtés.
Azért ragaszkodunk mindenhez |
|
 H
Találtam egy búvóhelyet,
ahová elrejtem kincsemet,
lassan leszállt az alkony,
kettesben ültünk egy padon. |
|
 M
Bakanccsal rúgok a narancsba, míg összetartja a héj,
Majd mennyből ugrok pokolba, a zuhanás talán lehűt,
Nem hiányzik a napvilág, nekem jó a sejtelmes éj,
Ott megtalálom hangomat, az igazabb természetűt, |
|
 M
Kacormacska,
minden macskák legnagyobb királya
parancsait elnyávogta
cirmos országába. |
|
 M
Írásban: Mi még porból lettünk és porrá is leszünk,
Ezt bizony tudomásul kell venni, van ennyi eszünk.
Hamvainkat, ha lehet, viharos szélben szórják a semmibe,
Porom nehogy egybeálljon, ha szél megáll, várjanak ízibe… |
|
 M
E régi tölgyek rejtett sűrűjében,
Hol árnyat ád a lomb, és dalt a fészek —
Sok csendes órát — álmodozva ébren —
Elheverészek.
|
|
 H
– Jól áll önnek ez a vörös!
Az alakja erős ötös,
fenekének dombos íve
megbolondít effektíve. |
|
 M
Fejünk felett varjak kerengve szállnak,
Alattunk ködben úszik a berek,
Az erdő mélyén hűvös szellők járnak,
Lehelletüktől tested didereg. |
|
|
|
Ma 2024. november 26. kedd,
Virág napja van.
Holnap Virgil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
