|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
 M
Élesebb egy tompa kés, három görbe kanálnál,
Mit tennél ha egy pillanatra óceán volnál?,
Belőled eső fakad, mi százfelé elszalad,
S neked csupán csak a vívódó honvágyad marad, |
|
 M
Elbúcsúztak lassan a Fundoklia-fények,
a felhő-báránykák mind nyugovóra tértek,
felsejlett a vén hold sárga-ezüst fénye,
s csend borult a völgyre, mezőre, berekre. |
|
 M
Az istenek hegyén,
a Föld az Éggel összeér,
ott lakozik a szerelem,
ölelésből ember legyen. |
|
 M
Veled létezik, bolondul újdonsült ragyogásom,
sötétségen át, égő szívből szerető mormogásom.
Égen szálló szomorúságommal, ki vagy, sosem kérdeztem,
derűvel bevett gyötört lelkem, hozzám jó vagy szívemmel éreztem. |
|
 M
Balzac szamárbőre
zsugorodott mint az élet,
mindennap rövidebb lett,
aki kérte nem értette, |
|
 M
Defektes lelkű zsarnokok között,
Magadat röghöz te se kötözd,
Tetteid ott lihegnek nyomodban,
S beléd rúgnak majd, magányodban. |
|
 M
Bimbózott a len, s turbánliliom,
számolgattam őket az ujjaimon.
Festői volt a lejtő, s a szurdok,
üregek fölött most a szellő suttog. |
|
 M
Egymásra nézünk... Vége van...
A két vonat már elrohan... |
|
 M
Hiányzol, reggel se süt a nap,
Csak esik, ernyővel jár a pap.
Nagy erőm van, várlak!
Jössz? Karomba zárlak… |
|
 H
Mi a boldogság?
Mindenki akarja megszerezni,
senki sem tudja titkát megfejteni.
Jelképe a kékmadár, |
|
 M
Padon ülök, immár itt botorkál az ősz,
tekintetem a csipkés bérceken révedez.
Köröttem imbolyog az arany, s rőt levél,
ámulatba ejtő ez a Föld, vagy tévedek? |
|
 M
Még tegnap harmatot hozott a hajnal
S minden bokorba' volt dalos madár —
Ma — száraz fák közt, deresedő hajjal,
Egy botra görnyedt, néma férfi jár... |
|
 M
Karanténlánc mi fogva tart,
koronás, ordas vírusok
okozzák kinn a zűrzavart -
fogolyként élni nem tudok! |
|
 M
Szerelmem, vágyam, álmaim
Mind, mind lánykámhoz kötnek,
S ha ö enyém lesz, hát az ég
Még mit adhatna többet? ... |
|
 M
Világ fáradt volt, fakó kacajjal,
lelke telve volt ócska kacattal.
Percek peregtek, mint fáról levél,
álmatag volt, az őszi szél zenélt. |
|
 M
az erőszak egy szörnyeteg,
aljas érzelmekből, mocskos ösztönökből
pusztításra született. |
|
 M
Ünneplősen kikenve
megy a nép az utcán,
köszönt minden embert, de
egy sem veszi tudván. |
|
 M
Ősszel csak esik
Szél leveleket görget.
Színes színvilág… |
|
 M
De jó megint újra látni július…
pszt! - ily szépet még nem hallottam sohasem,
dalol neked egy apró fülemüle,
s lám, ragyogó, zamatos a rózsakert. |
|
 M
Ti, erdők. Megrémisztőek vagytok, mint valami katedrálisok,
Amelyben az orgona üvölt. Elátkozott szívekben,
Az örök gyásznak cellájában bús nyögésekben,
Felismerem azt a visszhangot, amelyben a halál közeledik. |
|
 M
Még lesz itt bogrács
Főzés, estebéd gyanánt.
Hőség, mindenkinek sok. |
|
 H
Mivel?
Evvel, avval, háttal
sose kezdjünk, sem mondatot
se pedig új életet. |
|
 H
Csipkés hegyek között kék tó csillan,
tükre fodrozódik, szívem dobban.
Fölötte zsong egy ragyogó dallam,
rád gondolok cinkém, e zord fagyban. |
|
 H
Feje fölött az izzó sárga ég,
Köröskörül magány és messzeség,
Lábainál a rőt, sivár homok,
Sehol se élet-, se halálnyomok. — |
|
 H
A Hold, aki maga a szeszély, benézett az ablakon, miközben a bölcsőben aludt és azt mondta: "Szeretem a leánygyermeket."
És lágysággal telve leereszkedett a felhőlétrán, és simán, csendesen besétált .
Aztán anyai gyengédséggel rá ereszkedett és a kisded arcára és színeket tett. |
|
|
|
Ma 2024. november 26. kedd,
Virág napja van.
Holnap Virgil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
