|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
A jövő útja meredeken fölfelé is mehet,
De ezt ép ésszel előre fölfogni tán' nem lehet.
Amúgy meg, bár nem biztos… lefelé is mehet.
Sőt, lefelé is csúszós meredeken... lehet… |
|
 M
Amikor születünk, belépünk egy kapun.
Lakásunk az Élet,
amikor meghalunk, kilépünk a kapun,
létünk semmivé lesz. |
|
 H
Régen, minden szép volt
színes, édes, vidám
mára, csupán üres, sivár
akár a pusztaság |
|
 M
Igen, ölelj titokban Sanyi!
Úgy fogok öledbe omlani!
Rázd fel a lelkemet,
Ébreszd fel testemet! |
|
 V
Ruhák suhognak, zene zendül,
Pár párra lejt, forog vadul.
Az ifjú nép között, mint hajdan,
Ma is a táncz divatja dúl. |
|
 V
Lehet, hogy nem is vagyok itt,
talán csak ébren álmodom?
mámoros tekintetemmel
a tó tükrén ábrándozom. |
|
 V
Halál amgyala suhat
végig sötét városon,
lámpások vibráló fénye
tükröződött égbolton.. |
|
 M
A hosszú életben
sok emlék terheli az embert,
a múltnak emlékei fájnak,
a bánat börtönébe zárnak. |
|
 H
Akár minden mást köröttem
ezt a nyarat is túléltem.
A hőségben leizzadtam
a szúnyogokat jóllakattam |
|
 H
Kirándultam egyet az északi parton,
a Balaton bája hűen odavonzott.
Nádtetős házak, előtte a portékák,
szívemben, lelkemben szebbnél szebb dalt ontott. |
|
 H
egyik másiknak adta a címem
mindkettő őrőlte szivemet,
a harmadik félúton,kinek
élete göröngyös volt nagyon |
|
 H
Már elmúlt, nem a törvény alázatos szolgája vagyok,
De a versírásban nagyon is jeleskedni akarok.
Igyekszek jókat írni, legyenek tele lélekmarkok.
|
|
 H
A nyár mezítláb jár,
tarka virágos ruháját
játékos szellők fodrozzák.
Bárányfelhőkkel táncot jár, |
|
 V
Tekintetem végtelenen révedt,
bágyadt tenger mély álmából ébredt.
A selymes paplan meggyűrten éledt,
hajók vitorlát bontottak nékem.
|
|
 V
A fénycsóvák és a fénysugarak, egész nap támadtak…
Ettől még a felhők is féltek, úgy tűnik, jól elbújtak…
A fénycsóvák és a fénysugarak, egész nap támadtak. |
|
 V
Kedvenc mesehősöm Gulliver,
írói képzelet szülte ember.
Hajóorvosként sokat utazott,
csodás helyekre eljutott. |
|
 H
Átálmodtam az egész életet,
Tán az is álom volt csak, hogy születtem ;
Lehet, hogy te is fantóm vagy csupán,
Máshol nem élsz, csupán az én szivemben. |
|
 H
Végtelen éden,
sószagú tenger,
szelíd hullámok,
gondtalan ember. |
|
 M
Apa, anya, gyerekek,
gondoskodás, szeretet,
közös élet, közös lakás,
együtt vezetett háztartás. |
|
 M
rongy a ruhája,
sár a cipője,
csavargó léte
munkátlan élte. |
|
 M
Türelmetlenül álltunk hosszú sorban,
fülledt melegben,egy régi múzeumban.
Előttem egy csodás,drága tünemény,
feszült ruhája szembetünő élmény. |
|
 M
Csalogattak üde pálmák,
végtelen selymes tenger.
Leanderek kacérkodtak,
s égig értek a hegyek. |
|
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/A-3222366-1488729959-1324.jpeg.jpg) M
Vakság... de nem kívánok látni, nem.
Hisz' ez a vakság csupa fény, öröm.
Gyönyörtől reszket minden idegem,
S eltörpül minden régi gyönyöröm. |
|
 M
A felhő mögül csak
Kicsap vadul, rettegtetőn.
Félelmet is ébreszt. |
|
 H
Régebben történt velem
de, még jól emlékszem.
Nyáron volt, kint a parton
a tó mellett, a strandon. |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 12. péntek,
Mária napja van.
Holnap Kornél napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
