|
 Vendég: 57
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Öregember ülhetne már csendben is, úgysincs már mit csinálnia,
Öregember létrára sem megy már, tán' mestert kellene hívnia…
Öregember ülhetne már csendben is, úgysincs már mit csinálnia. |
|
 M
Szeptember van, bús a víz-fodor,
Darubúcsú-bánatot sodor!
Tónál harangszót nem hallani,
Felfordult a ház, az apai. |
|
 M
Ahogy álmod elszáll,
mert felébredtél,
majd jő a Tavasz
és nincs már tél. |
|
 M
Szürkéssárga kis madárka
a fehér havon fekszik,
a szemecskéi lezárva
lábai égnek állva. |
|
 M
Sors! Ne büntess olyan nagy nyugalommal, gondold át nem vagyok a szolgád,
De ha kéred térdelve, mint egy kolduló barát, úgy elmegyek hozzád…
Ha engeded, könyörgőn, csókolni fogom talpad nyomát, kezed, orcád. |
|
 M
Karéj kenyér kezében,
Szájában – meggy leve.
Csillaga gyúlt az égen,
A pásztorsíp jele. |
|
 M
Hullámokon táncol,
csillagoknak fénye.
Mély álomba csobban,
lágyan ring, vízében. |
|
 H
A citromhéja sárgasága
megfakult mostanára
ám, a kuvik orvosolja
ha, a bagoly ráhagyja. |
|
 M
Jégből, saját kézzel faragott padunk van, a lövészárokba,
De beleülni olyan, mintha benne ülnél katasztrófába!
Most, nem tudom, mióta, csak ülök és várok!
Most, nem tudom, mióta, imákat kántálok! |
|
 M
Nézlek, nézlek halvány őszi virágok
S hull a könyem, édes könyem reálok . .. |
|
 M
A temető tartománya,
Az az árva bus hazája,
Ott áll egy sir, benne egy váz,
Az neki a szülői ház.
|
|
 M
Láttam, és azóta
Élnék bár vakon;
Mindegy, merre nézek,
Csak őt láthatom; |
|
 M
Itt a Don-kanyarban, nem szól igazi harang… elmémben csendesen csak megkondul,
Otthon a kis falumban, a templomba vasárnap, sok lélek nélkülem elindul….
Szinte látom, ahogy gyűlnek a népek misére várva templom előtt,
Közben esik a hó, be is lepi be a templomkertet és a tetőt. |
|
 H
Különféle fogadalmak
újév napján megszokottak.
Kijelölünk terveket, célokat,
többnyire meghiúsulnak. |
|
 H
Idefelé, a homokunkkal támasztottuk az ablakot,
Közben beszélgettünk, hogy ki és mit akarna, milyen harcot…
Érdekes, azt senki nem vetette föl, ezt, ki éli túl,
Semmit nem látva, csak néztük a tájat, nagyon botorul. |
|
 M
A másikat én szolgáltam,mint bálványt imádtam,
mindent amit kért megtettem érte,
ő volt az életem,szerelmem mindenem.
|
|
 M
Ráhull, mint égi üzenet,
Hirdetve sírhelyednél,
Hogy Isten megbocsát neked,
Mert igazán szerettél! |
|
 M
Hósubát öltött a háztető,
s vakított a mindent elfedő,
toll-puha, gyolcsfehér égi kegy.
Ünneplőt öltött a bérc, a hegy,
|
|
 H
Karjaim közé zárhattam mindent,
Testemről lehull a sok bilincs.
A valóság tükre most álomba billent,
Gondolataimban már semmi nincs. |
|
 H
Esztendő értékelő, rigmusos
kényeztető.
Legyen boldog minden napod
könnyeidet ne pazarold. |
|
 H
Nem jó egy olyan férfinak,
mint én,
ha túl keveset mondasz… |
|
 M
Fullasztó csók kéne, Enikő,
Ne bánj el velem, keserv van bő!
Messzibe elnéznénk,
Szembe elmerülnénk… |
|
 M
Isten!
Szó kell-e néked: hogy érts? Messzehangzó?
Kiáltó ének, felzúgó harangszó?
S ruhamegszakgatás és térdreomlás: |
|
 H
A múltam messzire költözött,
de őrzöm ünnepi perceit;
a lelkem selyembe öltözött,
s létembe reménylő fény szökött, |
|
 M
Ha az ember tud szeretni,
legjobban magát szereti.
Többségük a családját is,
barátokat kollégákat, |
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
