|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Megunták az erdő fái zöld színüket,
Színes jelmezt öltöttek magukra,
Abroncs szorítja vérző, fájó szívüket,
Ahogy visszagondolnak a múltra... |
|
 M
Főzzél borsót,
lesz benne só.
Lehet, hogy nem jó,
rád sózok egy jót. |
|
 M
„Ha nem vagy az enyém, akkor megakadályozom, hogy… másé se legyél”.
Mással se legyél boldog, finom lelki élelemmel… |
|
 M
Mi voltál ősszel? Csupa pusztulás.
Lehullott rólad minden kis levél,
Minden szirom, virág; - |
|
 M
Sétáltam árván, búsan, egymagam
És néztem a rózsák hogy lengenek,
Virág virághoz hajlik, hajladoz,
Es érintkeznek a virágfejek. |
|
 M
Lukács, szakács, kovács, tanács,
önállóan csupán csak ÁCS.
minden ácsnál van kalapács. |
|
 M
Félelmetes hegyek és bérceik között,
Lankával szemben, juj, de nagy erdők között,
Csühögve halad a kicsiny, hegyi vasút.
Hegytetőre gyalog vagy vonat! Nincs más út. |
|
 H
kevés szóval mondjál sokat,
olvasót így hozhat sokat.
kinek tetszik, megdicséri,
akinek nem, elítéli. |
|
 H
A kávéháznak ablakába'
Csak üldögélek egyedül,
Kinézek a ködös homályba
Közömbösen, kedvetlenül. |
|
 H
Ne féljetek sűrű, gomolygó ködöktől,
Ne féljetek üres, hó végi zsebektől,
Ne féljetek sodró hegyi áradástól,
Iszapos medrektől, elnyelő mocsártól! |
|
 H
Életünk a múlt, a jelen és a várva várt jövő!
Olykor kínos, javíthatatlan, lehet, ökörködő.
Van bizony, ha ideért, akkor rögvest irgalmatlan,
Máskor meg sokszor oly' felemelő, sőt szakadatlan. |
|
 H
Hányszor kezdtem újra az életem,
hányszor volt sötét az ég felettem,
sokszor térdre rogytam, elestem,
mindannyiszor felálltam, felkeltem.
|
|
 H
Nagy költő akarsz lenni?
Sokat kell érte tenni…
Nagy költő akarsz lenni? |
|
 M
Tud meg, ki jársz a temetőben
S könnyezel egy-két hant felett;
Csak a halál az, amit tőlünk
Irigylenek az istenek. |
|
 M
Líra a mama,
Epika az apa,
gyermekük a Dráma,
Íme a műfajok családja. |
|
 M
Gyere velem virágot szedni,
pipacs mezőn hemperegni.
Hanyat fekve, virágok között,
elmondom szerelmem örök. |
|
 H
Ha én vagyok a Föld igaz ura,
jobban kell ügyelnem szolgáimra.
Egyre szemtelenebb lett az ember,
rombolja, amit én teremtettem. |
|
 H
Ha majd meghalok? Akkor már nem húzza életteher a vállaimat,
De majd a leszármazottaim, haragban lesznek, mert volt valamim…
Ha majd meghalok? Már nem tudom elmondani ezt a nagy bánatomat,
Pedig kéne, |
|
 H
Ha minden forr, daczol, viharzik bennem,
Minden csöpp vér szivem felé tolul,
Eresszetek ki a szabadba engem —
Hervasztó lázam ott lecsillaptil. |
|
 H
Úgy gondolok mindig rátok,
drága versek, jóbarátok,
mint anya a gyermekére,
vagy a pap a szentmisére – |
|
 M
A Halál völgyében járok,
bebocsátásra várok.
körülöttem sorstársak.
A Halál láthatatlan, |
|
 M
S midőn az éj köszönt be,
E szárnyas angyalok
A Mennybe viszik őt fel:
Egy gyermek – játsszon ott... |
|
 M
Beszélsz, hogy boldogság a földön
Csak a tűzhely köré jutott . ..
Én meg lassan azon tűnődöm:
Hogy te mindezt honnét tudod? |
|
 M
Lelkem, kacarászgatva dudorász,
Tűrésem képmutató lélekmáz.
Lelkem… nincs mire, de mindenre vigyáz!
A magányhoz... készen áll, hogy jól megmász. |
|
 H
Ifjúságunk
illatos virágát
tűnő évek elhervasztották,
leperegtek bársony szirmok, |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 12. péntek,
Mária napja van.
Holnap Kornél napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
