|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Világos éj volt. A hold fenn vala;
Halványan járt a megszakadt felhőkben,
Miként a bús hölgy, aki férjinek
Sírhalmát keresi a temetőben. |
|
 H
Hosszú éveken át
épült a büszke vár.
Tornyán zászlót lenget a szél,
győztes harcok emlékeként. |
|
 H
Öreg, tán’ remegő kezeimet nincs, ki fogja…
Remegő ajkamat, nincs, aki akár csókolja…
Ősz-mákos hajamat, nincs, ki már simogassa…
Nem tudok hajolni, nincs, ki lábamat mossa… |
|
 H
Mint észrevétlenül álomba hull az ember,
úgy hull az ifjukorból a férfikorba át;
már múltja van s leül szemközt komoly szeszekkel
s apányi lett körötte már egyre több barát. |
|
 H
Csillog- villog a sok gyümölcs,
mézes, édes külön-külön.
Szőlő, málna, eper, szeder,
gyertek szedjünk, itt egy veder. |
|
 H
Lelkem, nyisd ki az ablakot!
Gyönyörű, kék éjszaka van!
A hold pedig egyedül csepegtet cseppeket
serlegünkben, a borban. |
|
 M
Szerelmetes szép rózsáim
meghálálják gondozásom,
gyermekeim ők is nekem,
gazdagítják a világom. |
|
 M
A lányok gyönyörűek voltak,
Bazsarózsa színű az arcuk
És félénkek, szégyenkeztek amikor,
Egy érett fiú virágot adott. |
|
 M
S az élhetetlen nyomorú csoport
Azt lesi gyáván: merre nyílik ut?
S ha nyílik aztán, mint éhes kutya
A konc után, a kezdett útra fut. |
|
 M
A
Vihar
Mutatta
Már vicsorát. |
|
 M
Együtt él férfi és nő,
élettársak ők.
Együtt megy a tüntető tömeg,
zenekarban együtt zenélnek. |
|
 H
Te vagy az erő, én a gyenge,
vagy az éles, én a rozsdás penge.
Illatos virág, míg magam, száradó dudva,
friss élet, kenyerem java letudva. |
|
.jpg) M
Őseimnek véres kardja
Fogason függ, rozsda marja,
Rozsda marja, nem ragyog.
Én magyar nemes vagyok! |
|
 M
Érzem lángba borult szívem,
orcámba visszatért színem,
megbékéltem, megtért hitem,
minden jó lesz, én úgy hiszem. |
|
 M
A szerelmem
Hozzád titok,
Szem nem rebben,
Száz év se sok. |
|
 H
Milyen lesz az aranykor?
Liszt is készül aranyból,
a szőlőből aranybor...
aranyalma aranyfán, |
|
 M
Ha újra ifjú daliás hősként élnék,
beléd kis virág, biztos szerelmes lennék.
Nem mondanék ki mindent amit gondolok,
de meggondolnám azt amit kimondok. |
|
 M
A nap zaja elúszik messzire,
lépek s mintha suttogásban járnék,
fut macskatalpain a tompa fény,
halvány árnyat szűl a vastag árnyék. |
|
 H
Zord hidegben bandukol a gondolat,
néz fel az égre,vár szebb napokat.
Napsugár jelezte,tavasz nem messze,
rügyek pattognak fáknak örömére. |
|
 H
Mit ér az ember, ha tiszta, de gyenge,
Visszhangzik a kiáltásom, de nincs válasz erre.
Ez életben kell, hogy nagyon szeressenek,
s kiknek hiányzom, mindig keressenek. |
|
 H
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
|
|
 H
Az időt nem birtokolhatod, de kihasználhatod,
Megtartani sem lehet, de jól is fölhasználhatod,
Az időt nem birtokolhatod, de kihasználhatod, |
|
 H
Úgy huszonkét évesen.
...s az egyik éjjel otthagytam a poklot, kiskorsó sört és limonádét.
Zajos és sok csillár között, kiléptem a mulatóból,
A sétányon növő virágzó hársfák alatt, felhevülten észrevettem, |
|
 M
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek –
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
|
|
 M
Holdfény, felhők között bujdokol,
Szomorú, sötét pillanat lesz a vég. |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 11. csütörtök,
Teodóra napja van.
Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
