|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Búskomor életkedvem sorstalan nyomorult,
őszbehajló fejem fölött az ég is beborult,
leplezetlenre vetkőztette éhes belső énemet,
s kínozza a hiány, dúdolja fájó, eme évemet. |
|
M
Én a jobb oldalon ültem, nap szembesütött,
Kis-dombos és sík vidék, szépségbe öltözött…
Én a jobb oldalon ültem, nap szembesütött, |
|
H
Egy angyal szállt le a földre elém,
rég elfeledett érzés költözött belém,
s jött felém habkönnyű léptekkel,
kínált nem fogható isteni étekkel. |
|
H
Okos tán nem vagyok, igazam sincs nekem,
Engem tán nem is értetek egyáltalában…
Mint virág élek én, fűként lélegezem,
S hangzom végtelen örvendő melódiában. |
|
H
Ha valakit nem akarunk megbántani, akkor hazudunk… mellébeszélnünk neki,
Akár gyermekmese szinten, eltereljük a figyelmét! De, mi nem bukhatunk le!
|
|
M
az állatok végtagokkal,
az emberek eszközökkel
földön állnak vagy haladnak,
változnak, az idő marad. |
|
M
esik az eső
fáj az unalom
nem tudom
mit gondolhatok |
|
M
Csak hang ne szálljon! hangok ha érnek
Eltünt az álom, elnémul az ének.
Mi szép az ének ha nincsen hangja,
Nappali éjnek zúgó harangja. |
|
H
Reggel, rögvest hiányzol Csinszka!
Ó, ha együtt lehetnénk még ma.
Simogatnám kezed,
Majd elvenném eszed… |
|
M
Szeretem kemény természetedet,
És félek is...azt hiszem, hogy ennek vége lehet,
Mert mind ezeken túl
Szerelmem gyengédségé változhat
|
|
M
Messze, túl a tengereken,
magányos vár egy szigeten.
Magas tornyán leng a zászló,
ott lakik a nagy varázsló. |
|
M
A félelmetes angyal ma láthatatlan
és hallgat bennem, nem sikolt.
De nesz hallatszik, felfigyelsz,
csak annyi, mintha szöcske pattan, |
|
H
Nincs senkinek és semmi tartozásom.
Nem kell hazámra tenni eskümet
Azért, hogy véle a nyomort kiállom,
Hogy harmadrészét falják már tüzek. |
|
H
Amíg szopik a baba,
pelenka a bugyiba.
Amikor már ételt eszik,
szülők bilire ültetik. |
|
H
Egy sajka lejt magánosan
A néma tó felett,
Messzünnen által-hallani
Lapátütéseket. |
|
M
Azt kérdezte egyszer tőlem:" Szeretsz engemet? "
Istenem, csodálkoztam is, ez a lány vajon miért kérdezett?
Azért habozás nélkül feleltem:
|
|
M
Évezredek óta bennünk, az irigység, mohóság, és a féltékenység,
Ezek így már mind az ember természetes sajátjai, mint gyarlóság…
Mohóság helyett adakozás, féltékenységet válthatná bőkezűség, |
|
H
Fiatal lány volt, ám ölébe ejtett
Szemmel már úgy ült, mint dús terhü nő,
Ki révedezve sejti már a rejtett
Jövőt, mely szíve alján csendbe nő, |
|
H
Ülök tengerpartom,nézem hullámokat,
ismeretlen mélységek,beszélni tudnának.
Bölcsőnk ahonnan minden élet keletkezett,
ahová rengetegen temetkeztek.... |
|
H
Voltam minden, voltam semmi,
nekem épp elég volt ennyi.
Nem érdemes részletezni.
Élvezzétek az életet, |
|
H
A vakember visszanéz,
De nem lát se rosszat, se szépet…
Sorsrontó élet! |
|
M
Ha elhiszitek, hogy ezt megtehetitek,
Teljesül minden áhított reményetek.
A létetek akkor lesz teljes és kerek,
Ha benne minden pillanatot megéltek. |
|
M
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen. |
|
M
Bukkanj föl! Ismeretlen Barbi.
Legyen élményünk, friss és mai…
Kezed csókolgatnám,
Változatban nyomnám. |
|
H
felvillan és tovaszalad
a perc törtrésze alatt.
Egy csodás kép, gondolat
egy hang, egy mozdulat |
|
|
|
Ma 2025. szeptember 11. csütörtök, Teodóra napja van. Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|