|
 Vendég: 63
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Nem tudom másoknál, hogy van, nálam már nagyon ketyeg az idő,
Nem tudom másoknál, hogy van, de én már lettem az öregedő…
Nem tudom másoknál, hogy van, nálam már nagyon ketyeg az idő! |
|
 H
Nehezek lesznek az ünnepek,
szívemben érzelmek küzdenek,
fogaim nyomától kék a szám,
nem lehetsz velünk már, jó anyám. |
|
 H
Elmúlt a nap,
nem jön vissza,
mi lesz holnap
senki sem tudja, |
|
 H
Fönn a bakon ül a palócz s aluszik.
Álmában a Mózsijával alkuszik.
>Nem ád innva? Hászenjó van, nem is kő’
Többé nem lát a putyikban üsse kő! . . |
|
 H
Sötét vagy fény, ez a nap kérdése,
áttöri-e szíved, az éjszakát a fénybe? |
|
 H
Az élet bizony fölöttébb szánalmas,
Mint egy megharapott, haldokló farkas…
Ha járatlan úton baktatsz, cipőd alatt a hó ropog…
Ha meg felhőtlenül süt a nap, csak hótakaró ragyog. |
|
 H
Szerelmem, kint Tél van és rajtam keresztül
Vas hópelyhekkel havazni fog,
Fújni fog a szél, ha jön
És kiáltalak a hóból, múlandóm... |
|
 M
Ez az én vágyam, ami messziről jön
És fáradtan elalszik melletted,
Csendesen, mint egy éjjeli lepke,
|
|
 M
Az a pár pillanat sok fájdalmat okozhat
Gyengébbnek a szive megszakadhat.
Aki oda adta a szivét örökbe,gondolta
A másik csak tétován,játszva eldobta. |
|
 M
Ez, bíz még csak az első gyertya,
De hosszú advent időszaka…
Lesz még itt kis gyertya több is,
Lesz itt még melegség több is… |
|
 M
Oh! minek jövél közénk a földre?
Minek bontád ki angyal-szárnyaid?
Itt bűn, gazság, árulás honol csak,
Nincs itt jó, nemes, erény, nincs a hit. |
|
 H
Az emberek
keresik az élvezeteket.
Ezzel boldogítják életüket.
|
|
 H
Sosem felejtem el őtet,kiváló
tehetsége billentyűkhöz fűződtek
Szive vágyódó bizonytalanságba,
szeretett mindenkit nagy világban. |
|
 M
Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll még,
majd hűvösen int s tovaúszik.
És itt a szemedben a gyöngyszinü, gyönge verőfény
permetegén ragyog által a kék.
|
|
 M
Szívünkben fellobbant a csodavárás fénye,
Ezzel elébe is mentünk… a várt ünnep elébe.
Hét nap és már az első gyertya gyújtás vagyon,
Lila lesz az, mi melegfényű, nem marad parlagon. |
|
 H
Hold bevilágít fényes ablakon,
magadba fekszel az ágyadon,
nézed a szürke mennyezetet,
szeretnéd valaki szólna veled. |
|
 H
Közelmúltból, egy gyűrött, szép emléket nézek,
rongyosra nézem, s lám, mégis ugyan úgy érzek,
tudom, hogy egy része, mindig a részem marad,
hiába változik az évszak, s az év is csak szalad. |
|
 H
A rámcsodáló arcok szembefordúltak,
a hódoló szemek fejszét meredeznek,
a szavazó szájak pereatot üvöltenek. |
|
 M
gyérül a haja,
ráncos a bőre,
fogy az emlékezete. |
|
 M
Halkan, titokban suttog a szél,
a föld reszket, kósza nap alél.
Csak varjak ropják vadul táncuk,
nem bánják, hogy őket csodáljuk. |
|
 M
Szomorú szemeid mélyén,
kélekben zajlott tragédiák,
néked lemondás virágai nyiltak
halvány,hideg orchideák. |
|
 M
"Okos" emberek
szép szavakkal szólnak,
ígéretekkel hazudnak. |
|
 M
Vak ügetését hallani
Eltévedt, hajdani lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.
|
|
 M
Úgy vélem, velem, vihar szórakozott,
De zsanér, minek nyikorgattatott?
És nem lépett be, ki ezt tette.
Ajtómat ki... kinyitotta? |
|
 M
Ahogy néztem sokat megélt, gyötört arcát,
tekintete bölcsességről árulkodott.
Őszinte tekintettel meredt előre,
lelkem csordultig telt, szemem könnyben úszott.
|
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
