|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Hétköznapi pszichológia… Akcióban már az egész bolti világ…
(senrjú)
Új akció van!
Vásárolj, oly’ sok pontért!
Vedd… mit akarunk!
***
(leoninus 10 szavasban)
Minden olcsóbb lett, ma már muszáj, ami tegnap csak kellett.
*
(leoninus)
Csábít a szó s ragyog a csalfa akció… s ha kosarad már tele... úgy jó!
Vecsés, 2025. június 26. – Siófok, 2025. június 26. Kustra Ferenc József- írtuk kétszerzősként a hétköznapokról. Én írtam a senrjút, Gránicz Éva szerző-, és poétatársam írta a leoninusokat.
|
|
Hétköznapi pszichológia…
Egy éles vitában, ’azt, hogy hülye…’ nem kell a másik szemébe mondanom,
Legföljebb akkor, ha ráhúztam a szavakra… ami egy hibátlan kondom.
Viszont a heveny sértettséget kiengedni a palackból, igen célszerűtlen,
Mert a hevenység növése fokozza ellenségeskedést… elkerülhetetlen.
Ha a másik egy kemény vita során csak azt bizonyítja, hogy ő a valaki,
Akkor nem célszerű diplomatáskodni, finoman, de kezdeni kell támadni.
Persze tán' nem megfelelő a kevésbé önsérülést okozó eljárásnak,
Bár nem jól tűrhető, hogy mi legyünk a vesztesei… egy nagy mentális rontásnak.
Figyelemmel kell arra lenni, hogy ezt csak valakivel egy esetben folytatjuk,
Vagy a párunk és igy már hányadik? Ha már a sokadik… erőt ne alkalmazzuk…
A sokadik hitvitát átélve, nyilvánvaló, hogy a másik áldozata vagyunk,
Mert mindig úgy végződik, hogy nem mienk az utolsó -és lehet, hogy nyerő- szavunk!
Tudd, hogy vannak orvosi elmebetegek és vannak, nagyon sokan hétköznapiak!
Ki vitatkozik, beleköt másikba, uralkodna… gondolat labirintusának.
Az ember agyát bőszen befolyásolja környezete és nagyban az akarata,
Meg téveszméi, butasága és tárgyi tudása végtelen méretű hiánya.
Az sem elhanyagolandó, hogy alig vannak párok, akik ’megtalálták a párt!
Az emberek lakva ismerik meg egymást, de ez sem biztos! Ha ő nem a régvárt…
Az emberek tíz évente változnak, személyisége kissé vagy nagyon… változott,
Ezt maguk nem ismerik föl, de eztán úgy fognak viselkedni, mint rosszra változott.
Vecsés, 2023. szeptember 9. – Kustra Ferenc József- írtam: mindenkinek tudatébresztőként… a tárgyi tudás birtoklása felé haladás útjára vezetésként.
|
|
V.
A régi, hideg, elhagyatott parkban,
Két árnyék suhan el a szürke órában.
Szemük elhervadt, ajkuk puha
És alig lehet kivenni, |
|
Hétköznapi pszichológia…
(3 soros, zárttükrös trió)
Sok arca van a nőnek, tán’ ezért is szeretjük,
Reméljük még soká-soká meg is marad nekünk…
Sok arca van a nőnek, tán’ ezért is szeretjük.
Nagy kérdés, hogy a férfinép ismeri-e, meg elismeri-e?
Nőknek állítólag van tán’ ezer arcuk, de elismerik-e…
Nagy kérdés, hogy a férfinép ismeri-e, meg elismeri-e.
Igy nőnapon minden nő: kedves, szép, csinos és okos,
Netán’ ilyenkor gazdagszik belőle a virágos?
Igy nőnapon minden nő: kedves, szép, csinos és okos.
*
(HIQ trió)
Előjő
A szeretet is.
Ismeri?
Mindkét fél
Hah(!), szívcsodái…
Láthatók.
Virágok,
Ölelés… végre!
Jó szó kell.
*
(leoninus 1.)
Férfidolog: a nőt szeresse, többé el ne engedje…
Vigyen virágot a kezébe és tegyen a kedvére.
(leoninus 2.)
Női dolog: a férfit szeresse, többé el ne engedje…
Fogadja virágot kezébe és na(!), tegyen a kedvére.
*
(Sedoka – 2 katauta)
Tudjátok már-most:
Lét, egyben lét kötele.
Dühös nő… mi van vele?
Szép, ez ünnepnap:
Szerelem és békesség,
Ölelés, beszélgetés?
Vecsés, 2021. december 11. – Kustra Ferenc József
|
|
Hétköznapi pszichológia...
(3 soros-zárttükrös)
Kevés idő van a nyugalomra, ami bennem él…
Nem nagyon szokott volt előjönni, tán' mit sem remél…
Kevés idő van a nyugalomra, ami bennem él…
*
(HIQ duó)
Pihenni
Jólesne sokat!
Nyugalom…
*
(Senrjú)
Világban
Sincsen nyugalom!
Akkor hol?
*
(senrjon)
Tudatom van elég sok,
De nyüzsgő világgal harcolok…
Több nyugalom kén’.
*
(10 szavas duó)
Zavar a hamis képek világa,
Meg a lét normálistól mássága.
Ahogy körbe nézek a világ romlik,
Kis nyugalmam magamba jól leomlik…
*
(Bokorrímes)
A világ olyan, mint amikor ideér a tél,
Az ember meg a drága fűtéstől igencsak fél…
Amikor aztán a hideg eluralja a létet,
Nem csoda, ha elveszti lelkében nyugalmi létet.
*
(Bokorrímes - ötszörös belsőrímes)
Roppantul vágyok én egy hamistalan s élhető világképre,
Roppantul vágyok én egy hamistalan, belső nyugalmi képre!
Roppantul vágyok én egy hamistalan, rosszaságtalan végre,
Roppantul vágyok én egy hamistalan, ó jó életre végre!
2022. március 16. – Kustra Ferenc József- írtam: a „belső rágódásról”, ami mindenkiben benne van…
|
|
Magányom csak gyürködik, Nusok...
Lelkem hideg, mint hókupacok.
Pedig voltál csókban,
Meg még hasonlókban!
Misztikus a létem… csak vagyok!
Hogy mindig csak várok, meguntam,
Szavaidból kifogyott a dallam.
Nem voltál már párom,
Csak egy régi árnyom.
Újra szabad lenni, ezt vágytam.
*
Vajh’ mért nem szerettél Nusika?
Nem a harc volt békénk záloga…
Szeretetlenül… el,
De miért mentél el?
Ha tudnám hol vagy, vágy nem mála…
Szerettelek, hidd el, de félve,
Túl sok volt a könnyem estére.
Nem volt már ölelés,
Csak a vád és kevés
Remény, hogy még hiszünk a fénybe.
*
Mentél Te, de vajon jó úton?
Én innen, kapaszkodó… padon.
Ma még jöjjél vissza,
Holnap, nem… ez fura
Hideg szél átfúj lépcsőházon…
Te maradtál, de fájt, én mentem,
A csönd nagy vihart keltett bennem.
Ha most visszahívnál,
S nem csak úgy rám írnál.
Lehet, hogy lenne új esélyem.
Vecsés, 2025. május 28. – Siófok, 2025. május 30. -Kustra Ferenc József- írtuk: két szerzősként a szakításról. A páratlanokat én írtam LIMERIK- ben. A páros versszakok, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája!
|
|
V.
Az a zongora, melyet egy apró finom kéz csókol
Már alig csillog az ibolyaszínű estéjében,
Miközben , szárnyhoz hasonló zizegés, simán, |
|
1 blokk
(3 soros-zárttükrös)
Ó, Te tavaszi elő eső… nagyon bénán, csak tyúk lépesben sunnyogsz elő,
Pedig a földeknek nagyon kellenél… de, jóságod meg, nem jelenik elő…
Ó, Te tavaszi elő eső… nagyon bénán, csak tyúk lépesben sunnyogsz elő!
(HIQ)
Új eső…
Az lenne menő.
Essél mán’.
Csámpázol,
Ki vagy tán’ kötve?
Essél mán’.
De bezzeg
Hajam biz’ ázik…
De ne rám…
***
2 blokk
(Leoninus)
Eső, ne tyúk lépesben téblábolj fenn, gyere már végre rendesen, bőven,
Föld szomja kiált, reped ajka mélyen, várja, hogy áldd meg hűsítőn, szépen,
Zúdulj le bátran, ne csak ígérgess fenn, felhők mögött, olyan kényelmesen.
(Haiku)
Felhő somolyog,
ígérget, de nem ad még.
Csak bolondozik.
Szél nógatná már,
felhő csak totyorászik.
Késik az áldás.
Egy csepp, még egy csepp,
ennyi jut csak ma nekünk.
Nem mer esni még.
(Apeva)
Csak
Cseppenj,
Most gyere,
Ne játszadozz!
Föld szíve óhajt.
Vecsés, 2026. március 30. – Siófok, 2026. április 1. Kustra Ferenc József - Gránicz Éva, kétszerzősnek írtuk… Én írtam az 1. blokkot, szerzőtársam- a 2. blokkot.
|
|
V.
Oh, Reménykeltő, Szépséges Istennő!
Mondd, hogy emlékszel még - ugye emlékszel mindenre!
Te vagy minden szép érzés ős-lényege,
a jóságos, a tűrő, a teremtő. |
|
V.
A kimerítő, kifárasztó horizont
Kiárad a mezők felett.
Ez a melankólia,
Naplementekor történhetett. |
|
V.
Nyelv kéne – szólni hűségem!
Arannyal fizetek -
Csak rohanj – nagy Érzés-Házi
Rongyos Kisgyerek - |
|
Magányom csak gyürködik, Nusok...
Lelkem hideg, mint hókupacok.
Pedig voltál csókban,
Meg még hasonlókban!
Misztikus a létem… csak vagyok!
Hogy mindig csak várok, meguntam,
Szavaidból kifogyott a dallam.
Nem voltál már párom,
Csak egy régi árnyom.
Újra szabad lenni, ezt vágytam.
*
Vajh’ mért nem szerettél Nusika?
Nem a harc volt békénk záloga…
Szeretetlenül… el,
De miért mentél el?
Ha tudnám hol vagy, vágy nem mála…
Szerettelek, hidd el, de félve,
Túl sok volt a könnyem estére.
Nem volt már ölelés,
Csak a vád és kevés
Remény, hogy még hiszünk a fénybe.
*
Mentél Te, de vajon jó úton?
Én innen, kapaszkodó… padon.
Ma még jöjjél vissza,
Holnap, nem… ez fura
Hideg szél átfúj lépcsőházon…
Te maradtál, de fájt, én mentem,
A csönd nagy vihart keltett bennem.
Ha most visszahívnál,
S nem csak úgy rám írnál.
Lehet, hogy lenne új esélyem.
Vecsés, 2025. május 28. – Siófok, 2025. május 30. -Kustra Ferenc József- írtuk: két szerzősként a szakításról. A páratlanokat én írtam LIMERIK- ben. A páros versszakok, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája!
|
|
(senrjon trió)
Helye-huja… jő tavasz,
A nagy bundájúnk már vetkőzik.
Rövidült éjek.
Rohan idő… húsvét múlt,
Cseresznyefánk, mint egy virág-fa.
Világos reggel.
Élednek tavaszos viharok…
Állatok éppen… már ellenek…
Hosszabb nappalok.
**
(Na! Ezeket elmondtam = slussz-passz!)
Vecsés, 2026. április 7. – Kustra Ferenc József.
|
|
V.
Ó, szavak, ti csendben nyíló szép virágok,
Lelkem mély kertjében tirátok találok,
Ha hívlak, jöttök lágy, szelíd varázsok,
Verssé lesztek bennem, fénylő igazságok.
|
|
Kell, hogy a költő örökre verseiben éljen,
Akkor kap éltető dicséretet, hogy reméljen…
Abban, hogy olvassák a műveit nagy a ráció,
Itt kell a főhajtása, hogy olvassa sok olvasó.
Vecsés, 2026. április 10. – Kustra Ferenc József
|
|
V.
Emberek! Hol az Emberség? Hol az Egészség?
Legyen végre Béke!
Minden embertelen megosztásnak, sebzettségnek vége!
Jöjjön a Harmónia, |
|
Hétköznapi pszichológia…
(Halmazrímes)
Ebből csak egy és egyfajta van… mi maga a remény,
A baj, hogy a sorsa is egy… az embernek, mi kemény.
Még jó, hogy néha a meggyötört… már fáradó testem az enyém,
De jó lelkem lapáttal hányja ki… rímek sokaságát, mi biz’ enyém.
Fontos leszögezni, rímeim működnek… a lelkem és az esze együtt működnek.
Reményem nem elveszett, bennem van, segítve előre lökdös… mily’ helyesek.
Ne hidd, hogy csak múltad van… a jelened is tiéd,
S bár vihar marcangolt, még áll a hű remény, mi véd.
Lásd, minden ránc egy történet… nem a vég, csak jel,
Hogy éltél, küzdöttél, s a szíved még mindig figyel.
*
Remény nem kiált, de ott él egy mosolyban... versbe rejtőzik, s csendesen megcsillan.
**
(anaforás, 3 soros-zárttükrös, duó)
Tény, hogy már elmúltam én hetvenhét… aszta reménységét.
Tény, hogy még írom szép rímek egységét… meg mennyiségét…
Tény, hogy már elmúltam én hetvenhét… aszta reménységét!
Lágy, langymeleg szél,
Finomas nyárról mesél…
Lágy, langymeleg szél.
*
Tény, hogy a kor csak szám… de a lélek örök vándor,
S míg verset írsz, a szív még dalol, nem csupán páncél és por.
Tény, hogy rímek közt jársz… s még mindig tudsz vetni... lám!
Szavakat, melyek szirmot bontanak, nem is akárhogy, bíz’ ám!
*
Bölcs derű éltet, léted a fénybe hajlik, rím, ha zenél a remény sose múlik.
**
(Bokorrímes trió)
Bennem én meg helyes… bennem rögzíti,
Érzem egy kicsit olyan… mint jövő életúti.
Nyárelőben a szelecske… csak lágyan, szeretettel simogat,
Nyáreleji ez a szelecske… arcom, nyakam, körbe simítgat.
Olcsón és gyorsan robog velem az életvonat,
Érzem mindent megtesz, hogy nője haragomat.
Mintha fej felőli jégpáncél alatt lennék,
Egy kis szabadságért bármi megtennék.
Még igazán boldog sem voltam, nem adta sors,
Még igazán boldog sem voltam, nem adta sors…
*
Simogat a szél, mint emlék, mit jó szívvel idézel,
Az út néha nehéz, benned a dallam még énekel.
Nem volt mindig könnyű, de lehet más, tudod már,
Tűz benned is él, nem csak kívül a napsugár.
*
Hív a derűs láng, széllel ébred az álmod, benne a holnap tiéd, s vezet a vágyod.
**
(HIQ közös duó pár)
Én remény
Velem együtt él.
Bízzak… kér!
*
A remény,
Veled együtt él!
Mindig bízz!
**
Vecsés, 2025. május 25. – Siófok, 2025. június 5. -Kustra Ferenc József- írtuk két szerzősnek alloiostrofikus versformában, Gránicz Éva poéta-, és szerzőtársammal.
|
|
V.
Még álmodom veled tavasszal
Ahogy zsebre dugott kézzel állsz
arcodon a mosoly grimasszal
Szemeidben napfény nevet |
|
Hamarosan: újra virágszirmokat táncoltat a tavaszi szél,
A nap fénye majd melengeti didergő lelkemet, mi már elkél.
Mikor a kis tücskök egy pitypanggal vígan húzzák húrján nótáját,
Egy padon ülve csendben nézem, ahogy a hajnal kibontja magát.
*
A sok tavaszi felhő esőt hoz, rohanvást ide ér… csak úgy szárnyal a fecske,
Végre újra virágzik a rét, a mező és gyerekkel teli játszó terecske.
Gyengéden hozzám simul, lágyan érint, ölel, arany fényével csendben átkarol,
Tavaszba öltözött kertek illatát hozza, a csodát, mit magához nyalából.
*
Kedvesen néz, majd barátként rám bólint… szirmaival int nekem a nárcisz,
Tél minden itt maradt fagyos éjszakáját a heves, tavaszi szél elvisz...
Dalával éltet... egy sárgarigó vidáman trillázik zöld fű ölében,
Lemosva a világ porát a vétkét, terhét, hogy megtisztulva ébredjen.
Vecsés, 2025. máj. 21. – Siófok, 2025 máj. 21. -Kustra Ferenc József- írtuk: Ifj. Fehér Péter azonos című verse két szerzős átirataként, a szerző engedélyével. Én írtam a páratlan sorokat, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva pedig a párosokat.
|
|
V.
Az Évnek lábat képzelek -
A múltat egy kóros
Önbízó verseny jelzi csak,
S a rendbe tett Sorok - |
|
Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz,
Lassan már a sugárkéve is erősödik… jő tavasz…
Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz.
*
Meleg szellő száll,
tavasz érint gyengéden.
Szívem mosolyog.
Éled a világ,
lágy sugár simogatja.
Álmodik a föld.
**
Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit,
Szétnézve látom, hogy a felhők nem oszolnak... semmiért semmit…
Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit.
*
Fázós hajnalban,
szitál a semmiből is.
Felhők makacsok.
Hajnali cseppek,
futnak az ablakomon.
Fény visszaalszik.
**
Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra,
Villámlott is és ez talán a tavasz eleje volt, tegnap virradóra…
Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra.
*
Vihar doboltat,
álmok párnáját veri.
Ébred a tavasz.
Kinti morajlás,
villanó álmok között.
Megmozdul a fény.
**
A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el,
Két kotorék kutyánk egy házban fáznak, laknak, nem keltek… az isten hidege…
A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el.
*
Sárga fény lobban,
a szél leveleket űz.
Kutyák szuszognak.
Fázik a ház is,
üres udvaron remeg.
Két szív melege.
**
Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűrítő ködfátylom,
Mintha színesedne a tájkép, mire vágyok, éremélem nem álom…
Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűríti ködfátylom.
*
Álom, vagy valós?
Tisztul a szemem előtt,
a vágyott tájkép.
Színesedik már…
halk ködfátyol lebbenő.
Hit ígérete.
**
Vecsés, 2025. április 26. – Siófok, 2025, április 27. Kustra Ferenc József- írtam 3 soros-zárttükrösben. A senrjúk, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája.
|
|
már itt is van…
(3 soros-zárttükrös duó)
Húsvét reggel, pár nap és már be is fog köszönteni,
Ti nők és mi férfiak együtt fogjuk örvendeni…
Húsvét reggel, pár nap és már be is fog köszönteni,
Én majd körbejárni fogok és mindenhol locsolkodok,
Viszek majd vödörben kis vizet, azzal is locsolkodok…
Én majd körbejárni fogok és mindenhol locsolkodok.
*
(leoninus)
Remélem, várnak majd a lányok, asszonyok a nagymamák, mert öket is locsolok!
Már vágyok az étkekre, tán’ kapok. Ha jól megetetnek még jobban locsolkodok.
Pláne, ha még kapok kávét meg páleszt, mi zabánál ellenőrzi ivó gyomrát.
Fini' sütiket ne felejtsem, ha kapok nem felejtek... húsvétba felejtkezem…
*
(Senrjon)
Remélem minden udvar
Szabad, kutyáktól mentesített…
Harapás nem kell…
Vecsés, 2016. május 29. - Kustra Ferenc József
|
|
A város szélén ahol élek,
Ide már a locsolók nem jönnek.
Elfogy addigra a szagos vízük,
Vagy talán ők is eláznak...
Mivel elhervadni én sem akarok,
Ezért jobb híján a zuhany alá állok.
Bocsánat, egy locsolóm mégis csak volt,
Ki virtuálisan meglocsolt!
Ez is számít?
Siófok, 2025. április 21. /Húsvét hétfő/-Gránicz Éva-
|
|
(senrjú)
Locsolóm veder,
Megyek nőt riogatni!
Húsvéti szokás!
(senrjon)
Lehetne nagy fazék is.
De nehéz, még tán’ kilötyögne…
Vízzel spórolni…
(senrjú)
Van olcsó kölnim,
Jobb, ha elviszem azt is.
Szokás spórolni!
Vecsés, 2016. március 27. - Kustra Ferenc József
|
|
Nagy zöld ligetben sétáltam,
Sok, kékes ibolyát láttam!
Most végül ide találtam…
Locsolkodhatok? Ez vágyam…
Vecsés, 2026. április 4. – Kustra Ferenc József
|
|
|
|
Ma 2026. november 01. vasárnap,
Mindszentek, Marianna napja van.
Holnap Achilles napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
