|
 Vendég: 57
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Igaz, intézetink, az akadémia,
A szinház, ezekre szebb lesz áldoznia.
"Ejh, mit, lirum lárom, de minek is mondja?
Igaz hazafinak másra van a gondja." |
|
 M
Nyílj meg, erdő, nyílj meg,
hadd lássam a szépséged!
Mutasd meg Szellemed,
hadd Kapcsolódjunk össze! |
|
 M
Ismét nagyon vágyok…
Mosolyoddal… karod, ölel.
Tavaszom zenéje…
Vágyaim mégsem apadnak, |
|
 M
Szeretném átlépni
az árnyékomat, hátrafelé
tükör nélkül látni a hátamat, |
|
 H
A pillanat amiben, a jelenben most élsz, amiben nem lanyhulsz…
A jelenedet, elhagyta a pillanatnyi jövőd és rágondolva lanyhulsz…
Mindegy, hogy milyen vagy, milyen a sorsod, |
|
 H
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar. |
|
 H
Gondolj rá
mindig valaki vár itt
Egy vén, öreg alak
ki csoszogva halad |
|
 H
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, |
|
 H
Nem vagy férfi, nem vagyok nő,
vagyunk szexet nem ismerő,
semlegesnek nevezhető
emberforma lények, |
|
 H
Figyeltem arcodat,
szomorú árnyadat
aggódtam miattad
elveszem titkodat |
|
 H
Még meddig hitegetsz Borbála?
Döntésedet úgy vártam mára.
Beleegyezésed,
Mutatja készséged. |
|
 H
Körbe, körbe,
egyre feljebb,
felfelé, az ég felé,
fel-, felvillan, |
|
 H
Nézek, nézek kifelé az
Ablakon,
Ott merengnek szemeim a
Silbakon, |
|
 M
Ezüst sugárzás
szövi át a fátylat,
álmok szerelmek
bontogatnak szárnyat. |
|
 M
Teliholdat, ó, ha már látnám,
Benne sziluetted, láthatnám.
Van egy erdei pad,
Néznénk vad, hogy halad. |
|
 H
Simogat az érzés, mint egy puha paplan, beteríti testem,
az Égre nézek, és csak a csillagokat lesem.
Melyik világít nekem?
Melyik vezérli lelkem?
|
|
 H
Virágbaborúltak a fák,még csak nem is
akármilyen virágba,aranysárga pompába.
Ez legkedvencebb fája a déli vidéknek,
ami kevés víztől sem sínylődik meg. |
|
 H
Sok ember olyan szemellenzővel jár, mint a sörös-kocsi lovai,
Van, aki egész életében dugóhúzóba zuhan, mint légjárók gépei…
A legtöbb embert körülveszik a mélységes mélabú, sötét fellegei! |
|
 H
Nyirkos ködben dideregnek
hajléktalan emberek,
parti padon kuporognak,
itallal vígasztalódnak, |
|
 H
Az újra ébredő Tisza-füzesben
Egy napsugáros, tavaszi napon
Kacsára, gémre váró néma lesben
Állott magában kisded csolnakom. |
|
 H
Felhővirágok,
égbolt kékfestő vásznán
csillagfüzérek. |
|
 H
Kérdeztem este, a gondolkodó holdat:
-Ha, maradt-e még a réteken virág,
Ami nem volt kedvesemnek leszedve-.
És a domboknak, nem járt utjain, |
|
 H
Hogy a megmacskásodott lábaimat kicsit járassam
Életvonatom lépcsője mellé csak úgy leugrottam…
De a korlát fogantyút elengedni egyszerűen nem tudtam,
Így aztán kényszer kapaszkodva egészségügyileg futottam! |
|
 H
Én gondolok Rád
ha éppen süt a Nap
ha éppen ver az eső
Amikor fázom nagyon |
|
 H
Hangtalan gyémántként, futkostak az utcán,
emberek gyémántok, az autók, meg egy szán.
Tél volt, hó esett, fázott mindenki még,
s nem látta a kikeletet, nem látta a fényt. |
|
|
|
Ma 2026. július 23. csütörtök,
Lenke napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
